- Műsornaptár
- Jegyinformáció
-
Repertoár
- Utak
- 60 év
- Álomidő
- Magyar rapszódia
- Édeskeserű
- Labirintus
- Magyar Concerto
- Kincses Felvidék
- Az örök Kalotaszeg
- Pannon freskó
- Földön apám fia volnék
- Verbunkos
- Naplegenda
- Táncos magyarok
- Magam járom...
- Három a tánc
- Fejezetek a ...
- Dankó Pistától Kusturicáig - zenekari koncert
- Bonchida-Bécs-Budapest
- Elindultam szép hazámból
- Erkel Ferenc és kora
- Liszt Ferencz Pest-Budán
- Muzsikáltam én - Pál István Szalonna
- Történelem
- Alkotók
- Örökös tagok
- Turnék
ÁLOMIDŐ

Az álom szimbolikus jelentése a történelem hajnala óta ismert. A természeti népek archaikus mítoszaiban az álom maga a valóság, sokszor magasabb rendű az ébrenlétnél. Az Álomidő álmainak „rejtett kis ajtói” azonban nem erre a „kozmikus őséjszakára” (Jung) nyílnak. Az Álomidő „álomistene” nem a görög mitológia Hüpnosza, az előadás nem freudi lélekelemzés…
Az Álomidő a táncoló ember dicsérete. Alkotóinak álmai – vagy annak vélt emlékei – elevenednek meg egy általuk megélt, vagy megéltnek hitt világról, demonstrálva viszonyukat a tradícióhoz, a múlt titkaihoz, a jelen sokszínűségéhez.
Az álomban minden megtörténhet. Az álom varázslat. Átjárót nyit az élet és a halál, a valóság és a fikció között. Az álom elfojtott vágyaink tükre. Az álom: utazás.
Az előadáshoz Nikola Parov komponált új művet, inspirációt merítve a magyar, tágabb értelemben a Kárpát-medencei, valamint a balkáni népzenéből, kitüntető hangsúlyokat téve keleti rokon népeink zenekultúrájára is. Az Álomidő zenéje szándékosan eklektikus: a tradíció mellett magába építi többek között napjaink világzenéjének posztmodernségét is.
A Mihályi Gábor vezette koreográfusok jelenetei, a korszerű néptáncfeldolgozások legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériája döntő módon a Kárpát-medence folklórjából merítkezik, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, stilizálnak. Az egyes táncokhoz gondolati-érzelmi többlettartalmakat, egyéni asszociációkat rendelnek, hogy ezáltal azok a modern ember érzelmeinek, gondolatainak, egyéni vagy közösségi identitásának kifejezőeszközévé válhassanak.
Zeneszerző: Nikola Parov
Koreográfusok: Orza Călin, Gera Anita, Juhász Zsolt, Katona Gábor, Kökény Richárd, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Animációk: Karácsonyi Attila
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara
Szólót énekel:Herczku Ágnes
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Dusa Gábor fotói egy nyári próbáról
Az előadás a Hagyományok Háza és a Művészetek Palotája közös produkciója.
Támogató a Nemzeti Kulturális Alap.
Sajtó:
- A Hagyományok Házáról
- Magyar Állami Népi Együttes
- Folklórdokumentációs Központ
- Népművészeti Módszertani Műhely