- Műsornaptár
- Jegyinformáció
-
Repertoár
- 60 év
- Álomidő
- Az örök Kalotaszeg
- Édeskeserű
- Földön apám fia volnék
- Hajnali Hold
- Három a tánc
- Kincses Felvidék
- Labirintus
- Magam járom...
- Magyar Concerto
- Magyar rapszódia
- Mezőség - Mikrokozmosz
- Naplegenda
- Pannon freskó
- Szarvasének
- Táncos magyarok
- Táncok népzenére
- Utak
- Verbunkos
- Bonchida-Bécs-Budapest
- Dankó Pistától Kusturicáig - zenekari koncert
- Elindultam szép hazámból
- Erkel Ferenc és kora
- Liszt Ferencz Pest-Budán
- Muzsikáltam én - Pál István Szalonna
- Történelem
- Alkotók
- Örökös tagok
- Turnék
ÉDESKESERŰ
Tánc erdélyi muzsikára

Képgaléria
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiájának" színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
Az előadás, miközben demonstrálja azt a sokszínű, egészen a középkorig visszanyúló táncos és zenei hagyományt, mely szinte napjainkig ránk öröklődött, mégsem leltár és nem tudományos összegzés. Nem tisztára törölgetett üveglapokkal kerített múzeumi tárló, hanem a kultúra folyamatosságának a felmutatója. Annak bizonyítéka, hogy széthulló hagyományos közösségeink felgyülemlett javai - új közösségek révén - átmenthetőek a ma embere számára.
Az Édeskeserű alkotói közül néhányan személyesen élték meg a kisebbségi lét kálváriáját, a szülőföld kényszerű vagy maguk által vállalt elhagyását. Az előadás azonban mégsem panaszos égbe-kiáltás, nem keserű önostorozás, hanem válaszkeresés az örök kérdésre, mely Erdélytől függetlenül mindannyiunk számára feltehető: szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember?
Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal, ars poeticaként mutatva fel a Nagy László-i gondolatot: „A folklórban az édes és könnyű sablon helyett kerestem az összetettebb, dinamikusabb szöveg- és dallamritmust, az abszurditásig teljes képet, a szentségtörést, a komor, de szabad lelkületet."
Bemutató: 2009. május 7., 19 óra, Hagyományok Háza
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Koreográfus:
Farkas Zoltán „Batyu"
(Harangozó Gyula-díjas)
Mihályi Gábor
Orza Călin
Viselet- és jelmeztervező: Furik Rita
Fény- és látványtervező:
Kovács Gerzson Péter
(Harangozó Gyula-díjas, Lábán Rudolf-díjas)
Koreográfus-asszisztens:
Kökény Richárd
Rendező-koreográfus:
Mihályi Gábor
(Harangozó Gyula-díjas, Euró-PAS díjas)
Közreműködik: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel:
Enyedi Ágnes
Herczku Ágnes
Hetényi Milán
Zenekarvezető: Pál István „Szalonna"
Tánckarvezető:
Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)
Asszisztens:
Borbély Beatrix
Jávor Katalin
Varga Péter
Művészeti vezető:
Mihályi Gábor (Harangozó Gyula-díjas, EuróPAS-díjas)
Jegyinformáció:
Hagyományok Háza jegypénztár: (+36-1)-225-6056 vagy jegy@hagyomanyokhaza.hu
Kedvezményeinkről bővebben itt tájékozódhat.
Technikai rider
Sajtó:
- Dalia László: Az édes mellett ott van a keserű - Mix Magazin, 2009. június
- pp: Tánc erdélyi muzsikára, avagy Édeskeserű - Várnegyed, 2009. június 26.
- FE: Káprázatosan édes és keserű - Helyi Téma, 2009. május 19.
- Halász Csilla: Elsiratott Erdély - Heti Válasz, 2009. május 14.
- Kelemen Éva: Lidércek és tünemények - ÉDESKESERŰ - kultura.hu, 2009. május 8.
- Kiss Eszter Veronika: Édes-keserű jövőkép - Magyar Nemzet, 2009. május 7.
- MP: Új műsort ad a népi együttes - Magyar Hírlap, 2009. május 6.
- Kiss Eszter Veronika: Édes-keserű erdélyi antológia - Magyar Nemzet, 2009. május 6.
- A Hagyományok Házáról
- Magyar Állami Népi Együttes
- Folklórdokumentációs Központ
- Népművészeti Módszertani Műhely