Húsvéti népszokások

Várnegyed, 2009. április 10.

A húsvét a kereszténység legfőbb ünnepei közé tartozik a karácsonnyal és a pünkösddel együtt, ekkor Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg. A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszott a zsidó Pészakh, az egyiptomi fogságból való megmenekülés ünnepe, innen származik számos európai nyelvben az ünnep elnevezése (pl. Pasqua - olasz, Paque - francia). A germán hagyományban a tavaszi napfordulóhoz kötődött Ostara, a túlvilág istennőjének termékenységi ünnepe, melynek elemei az újjászületés, a feltámadás. A germán hagyomány nyoma az Easter (angol) illetve az Oster (német) megnevezésben ismerhető fel.

A húsvét mozgóünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra, március 22. és április 25. közé esik. Az ünnep időpontjáról a niceai zsinat határozott i. sz. 325-ben. 40 napos böjt előzi meg a húsvétot, ez a húsos-zsíros, állati eredetű ételektől való tartózkodás, valamint a hangos, táncos mulatságok és lakodalmak tilalmának időszaka.

Az ünnephez kötődő szokások részben pogány (kiszézés, villőzés), részben keresztény (passió játék) gyökerűek. A húsvét katartikus rítus: kiemelt szerepet játszik a tisztaság, tisztulás. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyosvíznek nevezték.

A nagyböjti zöldágazás és villőzés, valamint a húsvét hétfői locsolkodás célja a termékenységvarázslás, a természet újjászületésére irányuló mágia. A húsvéti ünnephez teljes munkatilalom társult. A húsvéti szokások közül fontos az ételszentelés. Ételáldozat jellegű a húsvéti bárány; a bőséget, a gazdagságot szimbolizálja a sonka; a tojás pedig az élet, az újjászületés jelképe.

A nagyszombat éjjelén kezdődő húsvéti határjárás a tavaszi vetés mágikus védelmét szolgálta. Ma is gyakorolt szokás a locsolkodás - egykor a kútnál, forrásnál, újabban kölnivel. A meglocsolt leányoktól viszonzásként hímes tojást kaptak a legények viaszolt, karcolt, berzselt díszítéssel. A böjti tilalom után ekkor kezdődhetett újra a tánc is. A húsvéthoz kötődő újabb keletű szokás a gyermekek megajándékozása.

Sándor Ildikó néprajzkutató, Hagyományok Háza