Hagyományok Háza

Papiruszportál, 2006. november 12.

Bartók, a népzenekutató

kiállítás a Hagyományok Házában

A Bartók-év talán utolsó fontosabb eseménye zajlott a Hagyományok Házában november 9-én. Bartók Bélát mint népzenekutatót mutatja be a kiállítás, mely a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja és az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának együttműködésével készült. Somfai László megnyitóbeszédében elmondta, hogy az utókor számára Bartók népdalgyűjtő tevékenysége a zeneszerzői mellett kissé háttérbe szorult.

A Hagyományok Házának otthont adó Corvin téri Budai Vigadóban a felújítás közepette is folyik a munka. Mind az épület, mind az intézmény megérdemli a reprezentatív, méltó külsőt.
A kiállítást Somfai László akadémikus, a Bartók Archívum volt igazgatója nyitotta meg. Elmondta többek között, hogy Bartók Béla etnomuzikológiai munkássága háttérbe szorult, holott egyike azoknak, akik ezen tudományág első képviselői közé tartoznak. Van olyan híres német lexikon is, amelyben a népzene címszónál Bartók neve nem is szerepel. A zeneszerzés is teljes embert kíván, de a népzenekutatás is, Bartók mindkettőben a lehető legjobb eredményeket érte el. A népdalgyűjtés és -feldolgozás kezdetekor Bartók még nem is sejtette/sejthette, hogy milyen nehézségekkel kerül szembe. A kiállítás a kezdeti lépésektől követi nyomon a nagy magyar zeneszerző népzenéhez fűződő kapcsolatát, nem csak a már tudatosan elemző és rendszerező munkáját követhetjük nyomon. Sebő Ferenc, a HH szakmai igazgatója a megnyitó zárszavában megemlítette, hogy a zeneszerzők csak elnézően mosolyognak azon, bocsánatos bűnnek tartják, hogy Bartók népdalokat is gyűjtött, a népzenészek viszont azt nézik el neki, hogy zeneszerzéssel is foglalkozott.

Pávai István az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa, a Lajtha László Folklórdokumentációs Központ szakmai vezetője elmondta, hogy nem elsősorban a tudósoknak szánták a kiállítást, kifejezetten az ismeretterjesztést tűzték ki célul. Hogy mégsem egy rutinfeladat megoldásáról van szó, arra jó példa, hogy Somfai László is talált olyan képeket a tárlat anyagában, amelyeket még soha nem látott. A képanyagban az ismert felvételek mellett – mint például Bartók parasztbútorokkal berendezett szobája, a hat széknek különféle díszítése van – kevésbé ismertek is szerepelnek, támlapok, köztük a Fehér László lovat lopott kezdetű balladáé, de szemelvények is olvashatók.
A kiállítás megnyitóját színesítette Herczku Ágnes énekével és megjelenésével, Pál István „Szalonna” és Gombai Tamás hegedült, Agócs Gergely fujarán és dudán játszott a Bartók gyűjtötte magyar, román és szlovák dallamokból.

A kiállítás szakmai tervét Pávai István, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központ vezetője állította össze Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője közreműködésével. A kivitelezés Nagyné Sebestény Krisztina munkáját dicséri. Vásárhelyi Gábor és Voit Krisztina saját dokumentumait is a kiállítás rendelkezésre bocsátotta.
Reméljük, minél többen megnézik az e hónapban látogatható kiállítást, amely Bartókot, a népzenekutatót mutatja be emberközelből.

Papiruszportál