Hagyományok Háza

A HAGYOMÁNYOK HÁZA BARÁTI KÖRE EGYESÜLET

 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 

I.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

 

Az Egyesület neve: Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület

 

Az Egyesület székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.

 

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte: 12. Pk. 60595/2007/4., 2007. október 1.

 

A közhasznúsági végzés száma, kelte: 12. Pk. 60595/2007/9., 2009. október 7.

 

Az Egyesület adóigazgatási száma: 18129250-1-41

 

Az Egyesület induló vagyona: 0 Ft

 

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

 

A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) létrejöttének célja, hogy erősítse a Hagyományok Házát abban a törekvésében, hogy a Kárpát-medence néphagyományai minél szélesebb körben váljanak ismertté, szerethetővé, s megőrizhesse, továbbadhassa őket a következő generációk számára.

 

Az Egyesület a néphagyományok tisztelőinek, szeretőinek fórumává kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik

 

-         úgy gondolják, hogy szükség van a közösségek által kipróbált, tartós értékeinket megőrizni és biztosítani, hogy gyermekeink is ismerjék azokat;

-         számára fontos, hogy a régió tradicionális kommunikációs rendszerei – mint a zene, a tánc és a kézművesség – mindannyiunk közös nyelveként működjenek;

-         fontosnak tartják, hogy a hagyományőrző mozgalmak egyetlen nemzeti intézménye életképes maradjon, szolgáltatásai a közönség igényei szerint fejlődjenek.

 

 

III.

AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

 

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

 

Az Egyesületi tagság formái:

a)      rendes tagság

b)      tiszteletbeli tagság.

 

A rendes tagság

Az Egyesület nyitott; annak tagja lehet bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete.

Az Egyesület alapító tagjai azok, akik az Alakuló Közgyűlésen megjelennek és az Egyesület Alapszabályát elfogadják, valamint a tagdíjat befizetik. Az alapító tagok taggá válásához nem szükséges a belépési nyilatkozat aláírása.

Az alapítás után taggá az válik, aki az Alapszabályban foglaltakat és az Egyesület céljait elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és az elnökséghez benyújtja. Amennyiben az Elnökség a belépést elfogadja és a tag nyilvántartásába vételét elrendeli, a rendes tag köteles a tagdíjat befizetni. Az egyesületi, tagsági jogviszony az Elnökség általi nyilvántartásba vétel napján keletkezik, és a tagot ezen időponttól kezdve megilletik és terhelik a tagsági jogok, illetve kötelezettségek.

A jogi személy tagok a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

Nem lehet az Egyesület rendes tagja a Hagyományok Háza vezető tisztségű dolgozója.

Tagsági díj

Az éves tagsági díjat az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés határozza meg.

Kedvezményes tagsági díjat fizetnek a 18 éven aluli tagok és a nyugdíjasok.

A kedvezményes egyéni tagságon kívül családi és csoportos tagdíjfajták léteznek.

A családi tagság egy szavazati joggal jár. Csoportos (intézményi belépés) esetén, amennyiben az egyszerre belépők száma meghaladja a 20 főt, a tagsági díj az egyéni tagsági díj 50 százalékkal csökkentett összege.

A tagdíj egyedi esetekben eltérhet a meghatározottól, az erre vonatkozó kérelem elbírálása az Elnökség jogköre.

 

A tagok jogai és kötelességei

Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és maga is választható az Egyesület szerveibe, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, szavazati jog illeti meg, továbbá megilletik mindazon jogok, amelyeket az egyesülési törvény tartalmaz. Az Egyesületi tagot megilletik a Hagyományok Háza által az Egyesületi tagok számára nyújtott kedvezmények, amit a Hagyományok Háza és az Egyesület között kötött együttműködési megállapodás szabályoz.

Az Egyesület tagja köteles taghoz méltó magatartást tanúsítani, a tagdíjat befizetni, illetve a az Alapszabályban meghatározott egyéb kötelességeinek eleget tenni.

 

A tagság megszűnik:

-         kilépéssel (a kilépési szándékot az egyesület Elnökségéhez kell benyújtani),

-         a tag halálával vagy jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

-         a tagdíj fizetésének jelen Alapszabály 2.2. pontjában meghatározott időn belüli elmulasztásával,

-         kizárással.

-          

Az Egyesület tagja az Egyesületből kizárható a tagnak az Egyesület céljaival ellentétes, azt sértő magatartása, valamint az Alapszabály rendelkezéseinek súlyos megsértése esetén, amelynek következtében egyesületi, tagsági jogviszonya nem tartható fenn. A tag kizárására az Elnökség jogosult. A tag az Elnökség törlést kimondó és kizáró határozatával szemben a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

 

A tiszteletbeli tagság

Az Egyesület tiszteletbeli tagjairól az Elnökség egyhangúlag dönt. A tiszteletbeli tagi tisztség semmiféle joggal, illetve kötelességgel nem jár.

 

IV.

AZ EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAINAK IGÉNYBEVÉTELE

 

Az Egyesület által szervezett programok nyilvánosak, azon bárki részt vehet.

Amennyiben a program költségtérítéses, nem egyesületi tag csak akkor vehet részt a programon, ha nem veszi el más egyesületi tagtól a helyet, és a költségeit megtéríti.

Az Egyesületi tagsággal járó kedvezmények a névre szóló tagsági kártya felmutatásával vehetők igénybe. A tagsági kártya elkészültéig a nyilvántartásba vételről a titkár kérésre igazolást állít ki.

A kedvezményeket az Egyesület együttműködési megállapodásokban pontosítja és erről értesíti a tagságot.

A családi tagsággal járó kedvezményeket egyszerre négy fő veheti igénybe.

 

 

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

Az Egyesület szervei

 

a)      Közgyűlés,

b)      Elnökség,

 

Az Egyesület tisztségviselői:

-        elnök

-        elnökség tagjai

-        titkár

 

A Közgyűlés

 

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet az egyesületi tagok összessége alkot.

 

A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az éves rendes Közgyűlést a pénzügyi év leteltét követő 90 napon belül kell összehívni. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlés megvitat minden olyan kérdést és dönt minden olyan ügyben, amelyet szabályszerűen a Közgyűlés elé terjesztettek.

Az Elnök – előzetes értesítés mellett – bármikor rendkívüli Közgyűlést hívhat össze. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben az éves rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

 

A Közgyűlést össze kell hívni,

-       ha bíróság elrendeli,

-       ha tag az Elnökség által – az Alapszabály 2.1. pontjában meghatározott okból – meghozott törlést és kizárást kimondó határozata ellen jogorvoslattal élt, illetve

-       a tagok 1/3-ának a célt és napirendet is megjelölő írásbeli indítványára.

 

A Közgyűlés főszabály szerint nyilvános, azonban a tagság – a napirenden szereplő egyes kérdések vonatkozásában – kizárólag az adatvédelem és a személyiségi jogok védelme érdekében elhatározhatja a nyilvánosság kizárását.

A Közgyűlés összehívásáról szóló – annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó – értesítést a tagoknak és az elnökségi tagoknak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan, az éves rendes Közgyűlés tekintetében annak kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően, a rendkívüli Közgyűlés tekintetében pedig annak kitűzött időpontját legalább 8 naptári nappal megelőzően küldenek.

 

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület szavazásra jogosult tagjainak legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a 15 naptári napon belül megismételt Közgyűlés – az eredetileg összehívott Közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erre a körülményre az eredetileg összehívott közgyűlésről szóló értesítésben a tagok figyelmét felhívták.

A Közgyűlést az Elnök, illetve – akadályoztatása esetén – a Közgyűlés által megbízott elnökségi tag (levezető elnök) vezeti le.

Az Egyesület Közgyűlésén minden tagnak egy szavazata van. . A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján – amennyiben az Elnök úgy rendelkezik, vagy legalább a jelenlevő tagok fele úgy kívánja titkos szavazás útján – hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök (levezető elnök) és két – az Elnök (levezető elnök) által felkért – tag mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek és mellékletei (előterjesztések, jelentések stb.) irattározásáról, őrzéséről az Elnök gondoskodik.

 

Az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      az Alapszabály megállapítása és módosítása;

b)      a tisztségviselők megválasztása;

c)      az éves költségvetés meghatározása;

d)      az egyes tagdíjfajtáknak megfelelően az éves tagdíj meghatározása az Elnökség javaslata alapján;

e)      a közhasznúsági jelentés elfogadása;

f)        az éves beszámoló elfogadása egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján;

g)      az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve az Egyesület feloszlásának kimondása;

h)      a döntés a tag kizárásáról szóló Elnökségi határozat fellebbezése tárgyában;

i)        határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni

j)        döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület titkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

 

A működés nyilvánossága

Az Egyesület működése nyilvános; a tagok és más érdeklődők kérésére az Elnökség, illetve az erre kijelölt tisztségviselő bármikor felvilágosítást ad az Egyesület működéséről, illetve az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről és módjáról. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételi módjait, az Egyesület beszámolóit, a közhasznúsági jelentéseit, az Elnökség és a Közgyűlés határozatait az Egyesület a saját honlapján hozza nyilvánosságra.

A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül. A Titkár olyan nyilvántartást vezet, amelyből kitűnik a Közgyűlés, illetve az Elnökség valamennyi határozatának tartalma, időpontja és hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Ezen nyilvántartást és az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokat a Titkárnál bármely – előre egyeztetett – időpontban bárki megtekintheti, és azokról saját költségére másolatot készíthet, mások személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett.

A Közgyűléseket és az Elnökségi üléseket követő 30 napon belül a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, továbbá a beszámolókat legalább 3 munkanapra ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtáblájára. Azon személyek részére, akikre nézve a határozat kifejezett rendelkezést tartalmaz, az adott határozat elfogadását kimondó Közgyűlést, illetve Elnökségi ülést követő 15 napon belül el kell juttatni ezen határozatot vagy annak őt érintő kivonatát.

 

Az Egyesület képviselete

Az Elnök az Egyesületet harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli. E jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyekre is átruházhatja. Az Elnök egy másik elnökségi taggal vagy a Titkárral együttesen gyakorolja az Egyesület pénzeszközei felett való rendelkezés jogát.

 

Az Elnökség

Az Elnökség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve, irányítja az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében végzett – tevékenységét.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A kitűzött céloknak megfelelően:

-       ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

-       meghatározza az Egyesület vagyonának felhasználását,

-       alkalmazottakat szerződtet és irányítja azok munkáját, valamint egyéb módon biztosítja a célok eléréséhez szükséges feltételeket,

-       az Egyesület nevében bizonyos feladatok ellátásával személyeket bízhat meg, és ezen személyeket olyan címekkel, illetve jogosultságokkal ruházhatja fel, amelyeket a célok elérése érdekében szükségesnek lát,

-       előkészíti a Közgyűlés üléseit,

-       elkészíti és az éves rendes Közgyűlésnek benyújtja az Egyesület tevékenységéről szóló éves beszámolót, az Egyesület pénzügyi mérlegét és az éves költségvetést,

-       javaslatot tesz az egyes tagdíjfajtákra és a tagdíjak összegére,

-       tagok belépési nyilatkozatát elfogadja, intézkedik a nyilvántartásba vétele iránt,

-       elfogadja a tag kilépési szándékáról szóló nyilatkozatot,

-       dönt a tagkizárás kérdésében,

-       javaslatot tesz tiszteletbeli tag cím adományozására,

-       kapcsolatot tart a Hagyományok Háza vezetésével,

-       a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól nyilvántartást vezet, melyből a döntést ellenzők, illetve támogatók számaránya megállapítható,

-       ellátja az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

 

Az Elnökségi tagokat és az Elnököt a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással 3 éves időtartamra, az Elnökségi tagok és az Elnök akárhányszor újraválaszthatók.

Az elnökségi tag helye megüresedik, ha

a)            az elnökségi tag lemond,

b)           az elnökségi tag meghal,

c)            az elnökségi tag a tisztségéből adódó feladatait nem látja el és ezért a Közgyűlés tisztségéből visszahívja.

 

Ha az Elnökség – hivatalban maradt tagjainak számára tekintettel – nem marad határozatképes, Közgyűlést kell összehívni a megüresedett tisztségek betöltésére. Az így megválasztott elnökségi tag addig az időpontig marad hivatalában, amíg elődjének mandátuma tartott volna.

Az elnökségi tag munkáját ellenszolgáltatás nélkül végzi; csupán az ezen minőségben az Egyesület nevében végzett tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeit és kiadásait téríti meg az Egyesület.

 

Az Elnökség működése

Az Elnökség szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 6 havonta egyszer ül össze. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább 50%+1 fő jelen van.

Soron kívül kell az Elnökség ülését összehívni, ha azt az Elnökség két tagja az ok és a cél megjelölésével kéri. Ha az Elnök az indítvány tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül a testület összehívásáról nem gondoskodik, úgy az ülés összehívására az indítványozók jogosultak.

Az Elnökségi ülés összehívásáról szóló – annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó – értesítést az Elnökség tagjainak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan kell eljuttatni, az Elnökségi ülés kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha minden tagját szabályszerűen meghívták és a tagok többsége jelen van.

Az Elnökség ülésén minden tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatait az ülésein felmerülő valamennyi kérdésben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárólag a személyes adatok védelme és a személyiségi jogok korlátozhatják. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az ülést levezető elnök és egy – a levezető elnök által felkért – Elnökségi tag mint hitelesítő írja alá.

 

A titkár

Az Egyesület céljainak eléréséhez az Elnökség határozott időre, de legfeljebb 5 évre Titkárt választ az Egyesület tagjai közül.

A Titkár a feladatait a Közgyűlés, az Elnökség és az Elnök általa szabott keretek között végzi. A Titkár által ellátott feladatok nem érinthetik az Egyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait. A Titkár tevékenységéért az Elnökségnek tartozik felelősséggel. A titkár munkája elvégzéséért az Elnökség által meghatározott mértékben ellenszolgáltatásban részesül.

Feladatai:

a)      az elnökségi ülések és a Közgyűlés előkészítése,

b)      az Egyesület pénzeszközei felett az Elnökkel együttesen jogosult rendelkezni,

c)      tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról,

d)      a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli. 

e)      nyilvántartást vezet a tagságról

f)       mindazon feladatok elvégzése, amivel az Elnökség, illetve az Elnök megbízza.

 

A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)                  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)                 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)                  a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b)                 a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)                  a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d)                 az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VI.

AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

 

Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felajánlásaiból és hozzájárulásaiból és pályázati pénzekből képződik.

 

Az Egyesület vagyonának kezelése az Elnökség feladata. Az Elnökség bármilyen módon felhasználhatja a vagyont, ha ezen mód az Egyesület céljainak megfelel.

 

Az Egyesület – céljainak elérése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében, ezen céljait nem veszélyeztetve – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, vagy társulhat olyan szervezetekkel, amelyeknek céljai hasonlóak. Az Elnökség úgy köteles a gazdasági-vállalkozási tevékenységet irányítani, hogy ennek során az Egyesület vagyonát ne csökkentse, hanem azt körültekintéssel gyarapítsa az Egyesület céljainak elérése érdekében. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület nem lehet korlátlan felelősségű tag más szervezetben.

 

Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a Közgyűlés döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

 

Az Egyesület elfogadhat meghatározott célú felajánlásokat, amennyiben e célok megegyeznek az Egyesület általános céljaival. Az ilyen felajánlásokat csak a felajánló által meghatározott célra lehet felhasználni. Az Elnökség kizárólagos joga a felajánlások elfogadása vagy elutasítása.

 

Felügyelő szerv

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetőszervtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre, amely létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

 

Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos egyéb rendelkezések

 

Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával a Közgyűlés külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.

Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke jogosult.

Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnöknek korlátlanul lehetősége van, egy általa megbízott elnökségi tagnak és a titkárnak együttes aláírásra van joga.

Az Egyesület elnökét korlátlan utalványozási jog illeti meg. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjait írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak.

 

Könyvvizsgáló

Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.

A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól.

A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét az Elnökség állapítja meg.

 

VII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Megszűnés

Az Egyesület megszűnik, ha

a)      feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja;

b)      az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonát egy vagy több pénzügyileg életképes, hasonló célú szervezetnek kell átadni.

 

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

 

 

Kelt, Budapest, 2010. február 16.

 

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének 2010. február 16-án tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.