Népi hagyományok ápolása XXI. századi eszközökkel

Kulturális örökségeink őrzői

Napi Gazdaság, 2010. április 29. 

A Hagyományok Háza azzal a céllal jött létre 2001-ben, hogy a Kárpát-medencei néphagyományokat mint szellemi kulturális örökséget ápolja. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzeti intézménye egy olyan szolgáltató központ, mely megpróbálja kiszolgálni a népi kultúra és hagyományok iránt érdeklődő nagyközönséget, valamint a szakmabelieket.

A Kárpát-medence mint kulturális egység

A Hagyományok Háza megalakulásával a hagyományápolás több, korábban önálló szervezetekhez tartozó szegmense került egy központosított intézet keretei közé és kapott önálló költségvetési támogatást. Az új intézet tevékenységét kiterjesztették az egész Kárpát-medencére, hiszen ez a terület egy olyan nagy szerves egységet alkot, ahol kulturális értelemben egymásra vannak utalva az emberek, ráadásul a néphagyományok elterjedése is egységesnek mondható - hangsúlyozta Kelemen László főigazgató.

A térség hagyományai saját történelmünk mellett egyben Európa ezeréves kultúratörténetéről is vallanak, hiszen a századok folyamán érkező külső impulzusok keveredtek a hazai szokásokkal. A magyarok s a Kárpát-medencét kitöltő történelmi Magyarországon velük szimbiózisban élő más nyelvű (román, szlovák vagy déli szláv) népek olyan régi európai hagyományokat őriztek meg, amelyek a kontinens nyugati felében már rég feledésbe merültek.

Az egységes hagyományőrzésre jó példa a népzene és a néptánc fennmaradása, mely nemzetiségektől függetlenül egy jelentős dialektust alkot a térségben, vagy akár a kézműves mesterségek megjelenése és elterjedése, mert ez is egységes a Kárpát-medencében. A kosárfonás az egész régió területén a mai napig élő hagyomány, ami komoly értéket jelent, hiszen Nyugat-Európában ezek a mesterségek már nem élnek és nem adhatók át hagyományos módon, a mester és a tanítvány viszonyában. Tehát kiemelkedően fontos ezeket az örökségeket megőrizni és továbbadni.

Az intézet a megalakulása után elindított egy olyan integrációs folyamatot, mely elkezdte bevonni a szomszédos országokat is a munkába. A kezdetekben ez nem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen sokáig nem állt rendelkezésre megfelelő anyagi forrás az együttműködési hálózat megvalósítására, illetve a történelmi múlt emlékei miatt nagy volt a bizalmatlanság az intézmény iránt a szomszédos országokban - idézi fel a kezdeteket a főigazgató. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy olyan áttörés következhet be, mely meg tudja szüntetni az országhatárokat és tovább segítheti az együttműködést és az információáramlást.

Áttörés a folklórgyűjtemények közös adatbázisba rendezésével

A Kárpát-medencei folklór iránti társadalmi érdeklődés eredményeképpen jött létre a Folklórdokumentációs Központ, mely a tudományos intézetekkel együttműködve, a korszerű digitális technika és az internet igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni a Magyarországon felhalmozott, a Kárpát-medence vagy akár távolabbi tájak bármely etnikumához tartozó népzenei és néptáncgyűjtéseket. Ez igazi áttörést jelenthetne, hiszen minden adat, amelyet a különböző helyi intézmények feltesznek a közös felületre, kereshető, látható és használható lesz a világ minden táján - emelte ki Kelemen László. A revival-mozgalmat kiszolgáló óriási mennyiségű néprajzi gyűjtési anyagot folyamatosan rendezik archívumba, s a munkából a magyar társintézményeken - mint a MTA Zenetudományi Intézete vagy a Néprajzi Múzeum - kívül a határon túli intézmények is kiveszik a részüket. Többek között a Kolozsvári Folklórintézet és szlovákiai partnerszervezetek is sokat segítettek a munkában. A feladatot a norvég alapoktól elnyert jelentős pályázati támogatás is segíti.

Az intézet életében hasonlóan fontos szerep jut a házon belül működő Magyar Állami Népi Együttesnek, mely több mint fél évszázados múltjával a mai napig töretlen sikereket arat, emellett élő és jó kapcsolatokat ápol a térség népi táncegyütteseivel is. Rendszeresek az egymás országában történő vendégszereplések, melyek tovább mélyítik az együttműködést. A Kárpát-medencei társadalom körében a táncházmozgalom is töretlen népszerűséget élvez, hazánkban is stabil közönséggel bír, már a harmadik-negyedik ifjú generáció koptatja az összejöveteleken a tánccipőket. Az erdélyi magyar, de akár a román fiatalok is szívesen táncolnak táncházakban, sőt a szlovákok is elindították saját mozgalmukat, ami azért jelentős dolog, mert a népek közötti ellentéteket félretéve tudnak egymás tánckultúrájával ismerkedni.

Kihívások és feladatok

Az elkövetkező időszak feladatait áttekintve nagyon sok olyan terület van, ami fejlesztést igényelne. Fontos lenne például a népi gasztronómiára is hangsúlyt fektetni, mert érdemtelenül elhanyagolt területe a népi kultúrának, miközben a világon mindenhol trendi a gasztronómiával való foglalkozás - mondta el lapunknak Kelemen László. Törekedni kellene arra is, hogy a hagyományos népi kultúra, a népi motívumok használata újra elterjedjen a mai, modern világban hétköznapjaink használati tárgyaiban és bútoraiban. Használatukkal létre tudna jönni a magyar népi kultúrából kiindulva egy általános iparművészeti trend, az úgynevezett magyar dizájn, mely méltó módon emelné Magyarország imázsát is. Ennek a témájára épül föl az ősszel megrendezendő "Élő népművészet" című kiállítás is a Néprajzi Múzeumban. Érdemes lenne minél több hagyományos vásárt is megrendezni, hiszen ezek az idegenforgalmi vonzerőn túl a helyi alkotóközösségeknek, kézműveseknek is lehetőséget teremtenének portékájuk értékesítéséhez.

A jövőre nézve talán mégis a legjelentősebb feladat a tudás átadása, ezért egyrészt akkreditált tanfolyamokkal, másrészt oktatók képzésével kívánja a Ház a hagyományokat továbbadni. Kulcsfontosságú az intézményesedés kérdése, mert így lehet igazán a tudást átadni a jövő generációinak. Fontos eredmény, hogy a Zeneakadémián sikerült létrehozni a népzenei tanszéket, a művészeti iskolák rendszerébe pedig sikerült beépíteni a népzene- és néptánctanítást. Tehát aki fogékony erre, az már kisgyerekkortól lehetőséget kap a népi kultúra megismerésére és elsajátítására.

A kultúra támogatása közös nemzeti érdek

Nem szabad elfelejteni, hogy az aktuálisan hatalmon lévő kormánynak is komoly a felelőssége abban, hogy mi marad fenn a népi hagyományokból az utókornak, illetve hogy mivel és hogyan támogatja az emberek általános kulturálódását - vélekedik a főigazgató. Az elmúlt időszakban sajnos nemcsak a hagyományos kultúrát, hanem általában a kultúrát sem tartották fontosnak, ennek várhatóan meg is lesz a negatív hatása. Pedig a kultúrának az egyik központi területnek kellene lennie, ahonnan az építkezés, az újraépítkezés vagy akár a válságkezelés is elindulhat. Ezzel ugyanis közösséget lehet teremteni, társadalmi összefogást kiépíteni, sőt egy ország kultúrája olyan nem számszerűsíthető, pótolhatatlan értéket jelent az ott élő embereknek, ami nélkül egyszerű rabszolgák leszünk a saját hazánkban.

Az a modell, ami a teljes globalizálódással teret nyert, csak kulturális ellensúlyokkal fékezhető. Amennyiben a kultúra hiányzik, elvesznek a közösségek, amelyek éltetik a településeket, passzív, alvó városok jönnek létre, ahol megszűnik a kommunikáció és az emberek teljesen magukra maradnak. A Kárpát-medence örökségének fennmaradása közös nemzeti érdek, emiatt is folytatni kell azt a munkát, amelyet elődeink már 150 éve elkezdtek, felkínálva a mai embereknek a továbblépés lehetőségét.

Az intézet három fő pillére
1. Magyar Állami Népi Együttes: a fél évszázada működő, most újjászervezett együttes művészeti munkája során mérvadó, a közművelődést szolgáló művek előadására és létrehozására törekszik, valamint felkarolja a külső, támogatásra érdemes kezdeményezéseket.
2. Folklórdokumentációs Központ: a Kárpát-medence hagyományait átfogó intézményrész hozzáférhetővé teszi a régió népi kultúráját rögzítő audiovizuális és szöveges dokumentumokat.
3. Népművészeti Módszertani Műhely : a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) gyakorlati formában közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. Tevékenységei: tanfolyami oktatás, konferenciák szervezése, pályázatok lebonyolítása, kiállítások rendezése, kiadványok készítése, a kortárs kézművesek alkotásainak minősítése, ismeretterjesztés.

(NAPI)