Hagyományok Háza - László Ferenc

László Ferenc

(Kolozsvár, 1937. máj. 8.) – zenei szakíró, zenekritikus, előadóművész. ~ Dezső fia, ~ Ferenc unokája. Középiskolát szülővárosa Zenei Líceumában végzett (1954), a Gh. Dima Konzervatórium fuvola tanszakán szerzett diplomát (1959). Előbb a nagyszebeni Állami Filharmónia fuvolása (1959-65), a kolozsvári Zenei Líceum kamarazene-tanára (1966-70), majd a bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium kamarazene tanszékének lektora. 1991 óta a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia tanára. Előadóművészként az országban és külföldön (Bulgária, Németország, Szovjetunió) hangversenyezett. A Hét zenepublicisztikai rovatának szerzője, a zenei oldal szerkesztője (1970-73), a Román Rádió és Televízió magyar adásainak állandó munkatársa. Jelentős szerepe volt az Electrecord magyar nyelvű lemezkiadásának fejlesztésében. Az 1989 decemberében létrejött Romániai Magyar Zene Társaság egyik megalapítója, majd elnöke. 1990 óta a Junimea Muzicală din România, 1991-től a Societatea Mozart alapító elnöke, 1992-től a Páneurópai Unió Román Tagozatának alelnöke.

Kutatásai romániai és egyetemes zenei témákat ölelnek fel, Mozart-kérdések, a zenekultúra és népzenekultúra viszonya foglalkoztatják, Beethoven-nyomokat talál Kolozsvárt, sokoldalú Bartók-kutató. Szakcikkei a Korunk, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Musik und Kirche, Utunk, Studii de Muzicologie, Művelődés, Brassói Lapok, Secolul 20, Muzica, A Hét, Karpathenrundschau hasábjain jelentek meg; a budapesti Magyar Zene munkatársa. Három nyelven közölt írásaival a román-magyar-szász kulturális kapcsolatokat szolgálja. A romániai magyar nemzetiség c. tanulmánygyűjteményben átfogó képet ad a hazai magyar zenei életről (1981), a Kriterion Zenetudományi Írások c. köteteiben (1980, 1983) szerepel zenei helytörténeti és folklórkutatásainak eredményeivel.

Kiemelkedők Bartókról és Kodályról szóló közlései. Szerkesztésében több Bartók-kötet jelent meg, így a 99 Bartók-levél (1970), Bartók-könyv 1970-1971 (megemlékezések, 1971), Bartók-dolgozatok (1974, 1981), románul a Béla Bartók şi muzica românească (1976) és két kötetben Bartók válogatott levelei (1976-77). Ő állította össze az erdélyi Kodály-emlékkönyvet is (Utunk Kodályhoz, 1984), melyben az ünnepelt zeneszerző román népdalfeldolgozásairól szóló tanulmánya jelent meg.

Önálló munkái: Zenei ügyelet (publicisztikai írások, 1976); Bartók Béla (Tanulmányok és tanúságok. 1980); A százegyedik év (írások Enescuról, Bartókról, Kodályról. 1984); Bartók Béla (román nyelvű tanulmányok, közlések, esszék, 1985); Zenén innen, zenén túl (publicisztikai írások, 1987); Klavír és koboz (tények, értelmezések és föltevések Liszt Ferenc 1846-47-es hangversenyútjával kapcsolatban, 1989).

Írói neve László V. Ferenc, álneve Vigh Frigyes.

(B. A.)

Forrás: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon

Válogatott bibliográfia

Kötetek, kötetszerkesztések

Bartók-könyv 1970-1971. Megemlékezések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971 (társszerkesztő, kötetszerkesztő)
99 Bartók-levél. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974 (előszó, válogatás)
Bartók-dolgozatok 1974. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974 (társszerkesztő, kötetszerkesztő)
Béla Bartók: Scrisori [Levelek] I. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976 (szerkesztés, jegyzetek)
Béla Bartók: Scrisori [Levelek] II. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977 (szerkesztés, jegyzetek)
Zenei ügyelet. Publicisztikai írások 1970-1974. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976
Béla Bartók şi muzica românească [Bartók Béla és a román zene]. Editura Muzicală, Bukarest, 1976
Bartók Béla. Tanulmányok és tanúságok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980
Bartók-dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982 (társszerkesztő, kötetszerkesztő)
A százegyedik év. Bartókról, Enescuról, Kodályról. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983
Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Bartók Béla. Studii, comunicări, eseuri [Tanulmányok, közlemények, esszék]. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985
Zenén innen, zenén túl. Publicisztikai írások. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987
Klavír és koboz. Tények, értelmezések és föltevések Liszt Ferenc 1846-47-es hangversenyútjával kapcsolatban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1989
Kalotaszegi népdalfeldolgozások. Kalotaszegi Füzetek 2., 1993 [népdalgyűjtemény]
Béla Bartók si lumea noastră (Bartók Béla és a mi világunk). Dacia, Kolozsvár, 1995
A szfinx válaszol. 35 beszélgetés Enescuval. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1995
Zenetudományi Írások 1998. Kriterion Könyvkiadó – MTA Zenetudományi Intézete, Bukarest – Budapest, 1999
Béla Bartók şi muzica populară a românilor din Banat şi Transilvania (Bartók Béla és a bánsági és az erdélyi románok népzenéje). Eikon, Kolozsvár, 2003
Bartók markában. Tanulmányok és cikkek (1981-2006). Polis, Kolozsvár, 2006
Gen, specie şi formă în muzica de flaut a lui J. S. Bach. Ediţia a 2-a (Műfaj, műnem és forma J. S. Bach fuvolazenéjében). Második kiadás. Arpeggione, Kolozsvár, 2006
Constantin Brăiloiu, partizan al etnomuzicologiei fără frontiere (Constantin Brăiloiu, a határok nélküli etnomuzikológia előharcosa). Emilia Comişel-lel. Eikon, Kolozsvár, 2006

Tanulmányok

Zenei utazás vidéken. Zenei hagyományok művelése Székelyudvarhelyen. Utunk, 1968/39.
Kontrapunkt. A Hét, 1970/3.
Apropó: Beethoven! A Hét, 1970/5.
Beethoviana ’70. A Hét, 1970/8.
Vermesy Péter. Művelődés, XXIII. évf., 1970/2.
Meghalt Stravinsky. 1971
Nézz vissza boldogan. A Hét, 1971/1.
Kérdezz – felelek. A Hét, 1971/5.
Békejobb a beatnek. A Hét, 1971/6.
Falun. A Hét, 1971/9.
Zene a troliban. 1971/8.
300. A Hét, 1971/10.
1972 is Bartók-év lesz. A Hét, 1971/12.
Mozart – nominaliter. A Hét, 1971/14.
Emlékművet! A Hét, 1971/16.
Konzevratórium Csíkszeredán. A Hét, 1971/17.
Ki az utcára? A Hét, 1971/18.
Színpad és népzene. A Hét, 1972/16.
Műkedvelő profik. A Hét, 1971/20.
Dósa Lidi halálára. A Hét, 1971/22.
Mi lesz a muzsikával? A Hét, 1971/23.
Népdallemez. A Hét, 1971/24.
50 évvel ezelőtt. A Hét, 1971/25.
Kontárkodás? A Hét, 1971/30.
Táborozunk. A Hét, 1971/31.
Korszerű tömegzene. A Hét, 1971/32.
Csak öt? A Hét, 1971/33.
Zsizsmann Rezső emlékezete. A Hét, 1971/41.
A kritika nem pontoz! A Hét, 1971/42.
Csak kérdem. A Hét, 1971/44.
Kocsmagondjaink. A Hét, 1971/45.
Vakációzzunk! A Hét, 1971/47.
Karmester-nagyságrend. A Hét, 1971/50.
Hol vannak a párhuzamok? A Hét, 1972/2.
Irodalomról – altra volta. A Hét, 1972/5.
…vita brevis. A Hét, 1972/7.
A zseniális dilettáns. A Hét, 1972/13.
Gyógyító zene. A Hét, 1972/31.
Năstase-effektus – és a fordítottja. A Hét, 1972/32.
Ha verseny, legyen verseny! A Hét, 1972/33.
Megmagyarázom… A Hét, 1972/35.
A mennyiség minősége – A minőség mennyisége. A Hét, 1972/39.
Intés fiatalabbaknak. A Hét, 1972/49.
Cantemir nyomában. 1973
A nemzedék nem korosztály. A Hét, 1973/2.
Erdélyi zeneszerzők dalaiból. A Hét, 1973/4.
Énekeljünk tisztán! A Hét, 1973/5.
Élvezem – értem. A Hét, 1973/8.
A szakosodás határai. A Hét, 1973/12.
A zenekar névtelenjei. A Hét, 1973/13.
Búcsú a kislemeztől. A Hét, 1973/14.
Muzsika és tananyag. A Hét, 1973/15.
Vissza a szalonzenéhez? A Hét, 1973/18.
Torda – 1973. A Hét, 1973/19.
Volt még egy kérdésem… A Hét, 1973/20.
Ha élne… A Hét, 1973/21.
Ismét komponál (Jagamas Jánosról). A Hét, 1973/23.
Szabadnapos a zenekar. A Hét, 1973/25.
Álarc nélkül. A Hét, 1973/26.
Szerintem: vagy – vagy! A Hét, 1973/31.
Sikert a Siculusnak! A Hét, 1973/36.
A közönség dicsérete. A Hét, 1973/37.
Páros játék. A Hét, 1973/39.
Emlékeztető. A Hét, 1973/43.
Ne felejtsük el! (Buzás Pál zongoraművészről) A Hét, 1973/45.
Azután? A Hét, 1973/49.
A „másik” hangversenyélet. A Hét, 1973/74.
…emberi mérték. In: 99 Bartók-levél. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974
Beethoven-nyomok Kolozsváron. (Dani Jánossal közösen.) Magyar Zene, XV. évf., 1974/4.
Ki gazdagabb: Esterházy herceg vagy én? 1974
Széljegyzetek egy Bartók-kézirat margójára. Bartók-dolgozatok 1974. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974
Bartók-adalékok egy román könyvújdonságban. Magyar Zene, XVI. évf., 1975/1.
Lakatos István. Művelődés, XXVIII. évf., 1975/3.
A tudomány és a közművelődés szolgálatában. Hozzászólás a műkedvelő népzenekutatás kérdéseihez. Művelődés, XXVIII. évf., 1975/6.
Bartók Béla tájainkon. Művelődés, XXVIII. évf., 1975/8.; XXIX. évf., 1976/4.
Megjegyzések a Cantata profana szövegéhez. Művelődés, XXVIII. évf., 1975/9.
Még egyszer a Cantata profana szövegéről. Művelődés, XXVIII. évf., 1975/11.
Wolfgang Amadeus Mozart mint „zwölftöner”? Kromatika a KV 452 jelzetű kvintett második tételében. Magyar Zene, XVII. évf., 1976/3.
Önkéntes folkloristák – intézményes folklorisztika. Művelődés, XXIX. évf., 1976/5.
Szegő Júlia. Művelődés, XXIX. évf., 1976/6.
Die Sonatenform „In Zwei Zeitmaßen” bei Mozart. Studia Musicologica XVIII/1-4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976
Téli utazás – a zene jegyében. A Hét, 1977/1.
Máramaros vonzásában [Bartók Béla]. A Hét, 1977/21.
Bartók Béla, a Societatea Compozitorilor Români tagja. A Hét, 1977/25.
Megjegyzések a Bartók-életrajz Dósa Lidi-epizódjához. Korunk, 1977/4.
Kiadatlan Bartók-levél Karl Vötterle hagyatékából. Magyar Zene, XVIII. évf., 1977/2.
Atonális sziget Mozart g-moll szimfóniájában. Magyar Zene, XVIII. évf., 1977/4.
Népdalfeldolgozások a Művelődésben. Művelődés, XXX. évf., 1977/2.
Organika Mozart „Második Op. 1. No. 1”-ében. In: Zeneelmélet, stíluselemzés. A Bárdos Lajos 75. születésnapja alkalmából tartott zenetudományi konferencia anyaga. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1977
Errata zum Artikel „Die Sonatenform ’in zwei Zeitmaßen’ bei Mozart”. Studia Musicologica XIX/1-4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
Adalék egy Bartók-tanulmány sorstörténetéhez. Utunk, 1977/35.
Magyar népzene Romániában. A Hét, 1978/13.
Hullámvölgyben. Visszatekintés a két világháború közötti Románia magyar zenealkotására. A Hét, 1978/17.
Zene – és zeneművészet. A Hét, 1978/40.
Debretin ’78. Muzica, 1978/10.
Megjegyzések a Bartók-életrajz Dósa Lidi-epizódjához. Muzsika, 1978/2.
A Halál és a Zeneköltő. [Franz Schubert: Der Doppelgänger című daláról]. Muzsika, 1978/11.
Búcsú Zoltán Aladártól. Művelődés, XXXI. évf., 1978/7.
Bartók’s first encounter with folk music. The New Hungarian Quarterly, 1978/72.
Budapesti előadás a román dojnáról 1937-ben. A Hét, 1979/8.
Valóban nincs botfülű gyermek [Interjú Wittmann Cecíliával]. A Hét, 1979/29.
Egy elfelejtett Bartók-munkatárs: Constantin Pavel. Korunk, 1979/4.
Magyarul? (Harántfuvola vagy Blockflöte). Muzsika, 1979/7.
Kritika kontra közművelődés? Levél Balogh Edgárhoz. Művelődés, XXXII. évf., 1979/4.
Népdalok – Arad megyéből. Művelődés, XXXII. évf., 1979/8.
Schoenberg – a magvető. Utunk, 1979/4.
Derűsen vállalni. Lakatos István 85 éves. A Hét, 1980/11.
Kodály Zoltán három levele Karl Straubéhoz (Breuer Jánossal közösen). Magyar Zene, XXI. évf., 1980/4.
Hitvallás a folklórról (Vadrózsák). Művelődés, XXXIII. évf., 1980/2.
Megjegyzések egy szilágysági népdalhoz (Vadrózsák). Művelődés, XXXIII. évf., 1980/8-9.
Zeno Vancea 80 éves. Művelődés, XXXIII. évf., 1980/10.
Carmina Solstitialia (Szabad zeneiskola – Műkedvelők műhelye). Művelődés, XXXIII. évf., 1980/12.
Adatok Philipp Caudella életrajzához. Zenetudományi Írások 1980. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980
Ismeretlen Bartók-fénykép 1934-ből. Bartók-dolgozatok 1981. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981
Találkozások… dúr-mollban… és a kalindra vonzásterében. Bartók-dolgozatok 1981. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981
A szarvasokká vált vadászfiak nyomában. Forrás, 1981/7.
Bartók magyarsága és egyetemessége. A Hét, 1981. március 20.
Bartók-napok Bukarestben. A Hét, 1981. április 10.
A szarvasokká vált vadászfiak nyomában [Bartók Béla: Cantata profana]. Igaz Szó, 1981/2.
Kodály-levél Enescu hagyatékában. Igaz Szó, 1981/8.
Bihar és Máramaros között. Bartók Béla bánsági román gyűjtéséről. Korunk, 1981/2.
Kettős centenáriumunkról [Bartók Béla és George Enescu évfordulója]. Magyar Hírlap, 1981. március 22.
Kiegészítés és javítás Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok című munkájához. Muzsika, 1981/1.
114. egyenlő 114? Muzsika, 1981/1.
Köszöntjük laptársunkat, a húszéves Magyar Zenét! Muzsika, 1981/1.
Találkozások dúr-mollban. Hommage a Enescu. Muzsika, 1981/8.
1933. január 22. Bartók Béla majna-frankfurti rádióelőadása az erdélyi román népzenéről. Muzsika, 1981/9.
Nyitottság, zártság (Szabad zeneiskola – Műkedvelők műhelye). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/1.
Diadalmas diatónia (Szabad zeneiskola – Műkedvelők műhelye). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/2.
Két „Bartók-népdal”-ról. Művelődés, XXXIV. évf., 1981/3.
A magyar népdal új stílusa, a pentatónia és a… (Szabad zeneiskola 5. – Műkedvelők műhelye) Művelődés, XXXIV. évf., 1981/4.
Dúr-moll a természetben (Szabad zeneiskola 6. – Műkedvelők műhelye). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/5.
Mi-fá-szó-dó ritmus, dó-ti-lá-mi ritmus (Szabad zeneiskola 7. – Műkedvelők műhelye). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/6.
Szovátától Havannáig (Szabad zeneiskola 8.). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/7.
Névjegy – dúr-mollban (Szabad zeneiskola 9. – Enciklopédia). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/8-9.
A lángelme kezeérintése (Szabad zeneiskola 10.). Szabad zeneiskola 10. Művelődés, XXXIV. évf., 1981/10.
Négyszemközt a kalindra vonzásterében (Szabad zeneiskola 11.). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/11.
Névjegytémák, monogramtémák (Szabad zeneiskola 10.). Művelődés, XXXIV. évf., 1981/12.
Bartók Béla a Societata Compozitorilor Români tagja. Napjaink, 1981/8.
Közös méltóságunk zenéje. Somogy, 1981/2.
Nochmals über die Entstehungsgeschichte der rumänischen Folkloresammlung von Maramuresch. Studia Musicologica XXIII/1-4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981
Ifjú… elméletben? [Bartók-művek előadásáról] Utunk, 1981/13.
Kolozsvári Bartók-napok. Utunk, 1981/16.
Önarckép nyolc vonósszólamra [Enescu]. Utunk, 1981/35.
Enescuról – tudományosan. Utunk, 1981/41.
Hallgassunk Haydnt! 250 éve született Joseph Haydn. A Hét, 1982/15.
A megújulás kaptatóján. 25 éves a Marosvásárhelyi Népi Együttes. A Hét, 1982/24.
A zene és a zenék. A Hét, 1982/26., 27.
Kodály Zoltán élő emlékműve. A Hét, 1982/38., 39.
A tizenkét hang kilencszáztizenkettőben. A kromatikus tizenkétfokú rendszer. A Hét, 1982/45.
Bartók hídján. A Hét, 1982/49., 50.
Jó iskola volt. Beszélgetés Tăranu Cornellal. Igaz Szó, 1982/12.
Zsoltár az emberség mérlegén. Igaz Szó, 1982/12.
Kodály-levél Enescu hagyatékában. Magyar Zene, XXIII. évf., 1982/4.
Kodály Zoltán élő emlékműve. Muzsika, 1982/12.
Zseniális névjegytéma: B-A-C-H. (Szabad zeneiskola 11. – Kultúra és magatartás). Művelődés, XXXV. évf., 1982/1.
Bartók honvágy-dallamáról – egy év múltán (Szabad zeneiskola 12.). Művelődés, XXXV. évf., 1982/3.
Sosztakovics: A víg özvegy (Szabad zeneiskola). Művelődés, XXXV. évf., 1982/4.
Zseniális monogramtéma (Szabad zeneiskola). Művelődés, XXXV. évf., 1982/9.
Ismeretlen Bartók-kézjegy (Bartók bejegyzése a Temesvári Zenebarátok Egyesületének vendégkönyvébe 1906. február 16-án). Utunk, 1982/14.
250 éve született Joseph Haydn. Szemtől szembe – egy kézirattal. Utunk, 1982/21.
Régizene új módian. Utunk, 1982/26.
Hallgassuk Kodályt. Utunk, 1982/39., 41., 44., 45., 48.
Kodály két választása. Utunk, 1982/49.
Brahms maradandósága. 150 éve született Johannes Brahms. Muzsika, 1983/7.
Rameau emlékezete. 300 éve született Jean-Philippe Rameau. Muzsika, 1983/12.
Széljegyzetek egy Kodály-népénekre [Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus]. (Vadrózsák) Művelődés, XXXVI. évf., 1983/2.
Így láttuk Bartókot. Művelődés, XXXVI. évf., 1983/3.
Csíkszereda ’83 (Zene). Művelődés, XXXVI. évf., 1983/8.
Hol voltak akkor nagyjaink? (A romániai magyar népdalagyűjteményekről) Utunk, 1983/11.
Az életlátó lehunyta szemét. Elhunyt Molnár Antal. Utunk, 1983/51.
Bartók Béla: Román népi táncok. Megjegyzések és egy művelődéstörténeti adalék. Zenetudományi Írások 1983. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983
Kodály Zoltán román népdalföldolgozása. In: Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984
Zenealkotás, hazaszeretet. A Hét, 1984/8.
Néptanító és zeneszerző. Száz éve született Delly Szabó Géza kolozsvári zeneszerző. A Hét, 1984/9.
„Jelenségcikk” a zenekritikáért. Igaz Szó, 1984/5.
Levél Lukács Máriának. Művelődés, 1984/11.
A tapasztalatról – tapintatosan. A zeneművek megismerésének legjobb módja: sajátkezű lemásolásuk. Utunk, 1984/3.
Fonográffal és revolverrel. Emlékezés a száz éve született Bodon Pál népzenekutatóra. Utunk, 1984/44.
Hangzó régmúlt. Népi hangszerek kiállítása az Erdélyi Néprajzi Múzeumban. Utunk, 1984/12.
Volt egy öregapó… Kósa György emlékezete. Utunk, 1984/37.
Sajátos kétrendszerűség egy korai Bartók-miniatűrben. Korunk, 1985/6.
A korszerű Enescu-kutatás alapköve. Utunk, 1985/10.
Brahms Variationen über ein ungarisches Lied, Op. 21. Nr. 2-jének témája. Magyar Zene, XXVI. évf., 1985/4.
A Musikalisches Opfer tükörkánonjairól. Johann Sebastian Bach: Musikalischer Opfer. Muzsika, 1985/9.
Nagyvilág a pinceklubban. Zenei jegyzet. Művelődés, 1985/1.
Bartók „nagy” román táncának témái [Két román tánc]. Művelődés, 1985/9.
Bartók Béla romántudása. Utunk, 1985/40.
Scarlatti jelene és jövőkora. Utunk, 1985/47.
Bartók-bemutató – és szövegkörnyezete. Bukaresti zenei levél [Bartók: Vázlatok]. Utunk, 1985/51.
Liszt centenáriumán Enescuról. Korunk, 1986/10.
Scarlatti jelene és jövőkora. Muzsika, 1986/3.
Szervesség két máramarosi népi dallamban. Muzsika, 1986/12.
Testvéreink a megtartásban. A cigányok, mint a népzene megőrzői. Utunk, 1986/15.
Liszt Román rapszódiája nyomában. (A nyomtatásban csak 1936-ban megjelent Liszt-művet Bartók Bukarestben már 1934-ben hallotta.) Utunk, 1986/37.
„Eszményi kisközösség modellje”. A kamarazene és oktatása. Zenetudományi Írások 1986. Szerk.: Benkő András. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986
Ónból színarany, kásából ostor. Kiegészítés egy Bartók-tanulmányhoz. Korunk, 1987/2.
Terényi Ede: Három idődimenzióban a dallamosság felé. Terényi Ede zeneszerzővel beszélget László Ferenc. Korunk, 1987/5.
A Cantata profana szövegének ismeretlen változata: a „műhelypéldány”. Magyar Zene, XXIX. évf., 1988/2.
Muzica populară transilvăneană şi bănăţeană culeasă de Béla Bartók. Tabele cronologic-statistice. Studii de muzicologie Vol. 20., 1987
Fanny hagyatéka [Fanny Mendelssohn zeneszerzőről]. Utunk, 1987/8.
Leleplezés és mérlege [Nem Bach a szerzője a Toccata és Fúgának; az Early Music egyik tanulmányának ismertetése]. Utunk, 1987/20.
„Zongorasirató”? [Aradon nincs zongorája Liszt Ferencnek, tévesen tételezték fel.] Utunk, 1987/25.
Wiest és Liszt. Ludwig Wiest és Liszt Ferenc kapcsolata. Utunk, 1987/33.
… és Salieri. Utunk, 1988/39.
Gen, specie si formă în muzica de flaut a lui J. S. Bach (Műfaj, műnem és forma J. S. Bach fuvolazenéjében). 1989
Isten veled, Zeno édesapánk! [In memoriam Zeno Vancea] Helikon, 1990/5.
Másodikság és harmadikság – tegnap, ma és holnap. A Hét, 1990/10.
Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal? A Hét, 1990/11.
Szervezkednek az ifjú zenebarátok. A Hét, 1990/12.
O Libánfalva és Hodák! A Hét, 1990/14.
Mennem kell – de maradok [Hans Peter Türk-ről]. A Hét, 1990/15.
Bartók neve – ómen itt és most. A Hét, 1990/16.
Botrány és figyelmeztetés [Sergiu Celibidache]. A Hét, 1990/24.
Debreceni észlelések. A Hét, 1990/31.
Bergel [Erich Bergel]. A Hét, 1990/35.
Háttérjegyzetek egy Liszt-tanulmányhoz. [Klavír és koboz. Tények , értelmezések és föltevések Liszt Ferenc 1846-47-es hangversenykörútjával kapcsolatban]. (Téka) Korunk, 1990/11.
Bartók Béla és Constantin Brăiloiu tudományos együttműködésének dokumentumai. Magyar Zene, XXXI. évf., 1990/4.
Helyzetjelentés helyett. Kolozsvár zenei élete a decemberi forradalom után. Muzsika, 1990/3.
„Féltudományosság”? Jürgen Uhde: Bartók: Mikrokosmos című kötetének pontatlanságai. Muzsika, 1990/7.
XIV. Nemzetközi Bartók Béla Kórusverseny, Debrecen. Muzsika, 1990/10.
35 és 36 között. Helikon, 1991/5.
Mi zsidók. Európai zeneház. Helikon, 1991/7.
Márton Jenő halálára. Helikon, 1991/9.
Bartók Béla akadémiai tagságához. Európai zeneház. Helikon, 1991/14.
Operajátszásunk Budapest mérlegén. Helikon, 1991/15.
Ki micsoda? Európai zeneház. Helikon, 1991/20.
„A magyarok Mozartja”. Európai zeneház. Helikon, 1991/28.
Vannak-e még? Európai zeneház. Helikon, 1991/29.
Mozart, Lugos 1811. Helikon, 1991/30.
Tordaszentlászló, 1991. Európai zeneház. Helikon, 1991/31.
Tegnap, ma és holnapután. Helyzetkép a romániai magyar zenei szakírásról. Holnap, 1991/6.
Mi is történt Marosvásárhelyen 1937-ben? Adalékok a Vásárhelyi Találkozó újraértékeléséhez (Munkásság, baloldaliság az ezredvégen). Korunk, 1991/3.
V. P. és a szolgálatos ördögök [Vermesy Péter]. Korunk, 1991/5.
Igenis: „Óva intem...” (Erdély és a zsidóság). (Toll) 1991/8.
Helyzetkép a romániai magyar zenei szakírásról. (Téka) Korunk, 1991/12.
A Romániai Magyar Zenetársaság tájékoztatója. Művelődés, 1991/10.
A székelykeresztúri Márkos Albert Dalegylet alapítására. Művelődés 1991/11-12.
Páneurópa felé (Toll). Korunk, 1992/6.
Zeneszerzőarckép – környezetrajzzal [Szalay Miklós]. Korunk, 1992/8.
Szeget szeggel. Válasz Legány Dezső írására. Magyar Zene, XXXIII. évf., 1992/1.
Bárdos-szimpózium ’92. Művelődés, 1992/6.
Széchenyi díjasunk: Jagamas János. A Hét, 1993/14.
Pajzsunk is… Helikon, 1993/25.
Somfai László órája. A Hét, 1994/32-33.
A kicsi „tót”. A Hét, 1994/34-35.
Kájoni redivivus. Kelet-Nyugat, 1994/7.
Bartók és a Bánság. Korunk, 1994/2.
Újraalakult a Romániai Magyar Dalosszövetség. Művelődés, XLVI. évf., 1994/10.
Bukarest, 1924. október 20. Bartók Béla szerzői estje. A Hét, 1995/41.
Bartók Béla (Értékeink világa). Korunk, 1995/12.
Rumänische Stilelemente in Bartóks Musik. Fakten und Deutungen. Studia Musicologica XXXVI/3-4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995
A kitüntetett: Weiss Ferdinánd. A Hét, 1996/15.
Mozart és az európai egység sokszínűsége. A Hét, 1996/31-33.
Gőg és lemondás [Sergiu Celibidache]. A Hét, 1996/36-37.
Ion Dumitrescu életei. A Hét, 1996/38.
Búcsú Rónai Antaltól. Helikon, 1996/5.
Világzene születik. Korunk, 1996/2.
Gőg és lemondás. Sergiu Celibidache halálára. Muzsika, 1996/11.
Zenetanítás és népzenei közművelés. Művelődés, XLIX. évf., 1996/2.
Eine neue Musikaliensammlung in Siebenbürgen: das Musikarchiv des Landeskonsistoriums der Evangelischen Kirche A. B. Rumänien, Hermannstadt (Sibiu). Deutsche Musik im Osten, Bd. 10. Academia, Sankt Augustin, 1997
Vége a virágkornak? 20 éves a táncház Kolozsvárt. A Hét, 1997/35.
Mozart pénzügyei az átalakuló Romániában. Korunk, 1997/3.
Zsizsmann Rezső erdélyi orgonaművész és egyházzenész. Magyar Egyházzene, 1997-98/4.
Notesz. Mozart-kérdőjeltől a felkiáltójelig. Muzsika, 1997/8.
Köszöntő a V. Mátyás-napok alkalmából. Művelődés, L. évf., 1997/5-6.
Bukarest, 1924. október 20. Bartók Béla szerzői estje. Zenetudományi Dolgozatok 1995-1996. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, Budapest, 1997
Bartók Béla és a Kelet. Forrás, 1998/4.
Salzburg: Mozart hét és „toujours Mozart”. A Hét, 1998/8.
Kicsi csapat, nagy játék. A Hét, 1998/12.
Visszatár-e a visszatekintő? A Hét, 1998/18.
Erdélyi elégia. A Hét, 1998/28.
Zene, vita, pogácsa. A Hét, 1998/28.
Az orgona nem csak hangszer, az orgonista nem csak művész. Laudáció Dávid Istvánról. Magyar Egyházzene, 1998-1999/2.
Erdélyi elégia. Magyar Zene XXXIX. évf., 1998-1999/2.
Philipp Caudella regens chori und Professor der Tonkunst in Hermannstadt. In: Beiträge zur Musikgeschichtliche der Siebenbürger Sachsen. Szerk.: Karl Teutsch. Kludenbach, 1999
Salzburgi Mozart-hét. A Hét, 1999/8.
Népdal és feldolgozása. A Hét, 1999/17.
Egy szerzői est elhalasztására. A Hét, 1999/23.
Falra hányt elégia? A Hét, 1999/31-32.
Németül itthon s a világban. Korunk, 1999/3.
Carol Miculi in der musikgeschichtlichen Literatur Rumäniens… Musikgeschichte in Mittel- und Osteuropa Chemnitz, Heft 5. Schröder, 1999
Miculi-Symposium in Lviv. Musikgeschichte in Mittel- und Osteuropa Chemnitz, Heft 5. Schröder, 1999
Bucharest, october 20, 1924. A night of Béla Bartók’s works. Hungarian Music Quarterly, 1999/2.
Kurt Weill – út és ígéret. Muzsika, 1999/9.
Kritika kontra közművelődés. Levél Balogh Edgárhoz. Művelődés. Antológia. A közművelődés szűkülő (t)erei (1976-1989), 1999
36 Bartók-Briefe aus dem Nachlass von Constantin Brăiloiu. Studia Musicologica XL/4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
Márkos Albert: A táncban. Népzenei „természet” és zeneszerzői lelemény egy jellemdarabban. Zenetudományi Írások 1998. Kriterion Könyvkiadó – A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, Bukarest – Budapest, 1999
Bartók Erdélye – Erdély Bartókja. A 2000. március 25-én, Bartók 119. születésnapján, a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának hangversenytermében tartott előadás szerkesztett szövege. Forrás, 2000/9.
Búcsú Gáll Ernőtől. Angyalt siratok. A Hét, 2000/21.
„Aki Földvár borát issza...”. Erdélyi, bánsági és partiumi magyar zeneszerzők a huszadik században [melléklet]. A Hét, 2000/27.
Bartók Erdélye – Erdély Bartókja. Korunk, 2000/5.
Rondo, Rondó, Rondeau, Rondeaux, Rondieaoux. Címadás, műfajrend és forma Mozartnál. Magyar Zene, XXXVIII. évf., 2000/3.
Salzburg – kétszer. Búcsú Sarastro apótól, Toujours Mozart. Muzsika, 2000/4.
Párdarab a Varázsfuvolához [A bölcsek köve avagy a varázssziget című opera keletkezéstörténete]. Muzsika, 2000/6.
Benkő András halálára. Helikon, 2001/8.
Volt még egy díjunk! Helikon, 2001/17.
Tizedszerre: Salzburg. A Hét, 2001/7.
„Manea”, „manele” mi az? A Hét, 2001/9.
„Orosz gróf Finnországban”. Bartók Béla és az európai együttműködés. A Hét, 2001/22.
Eszterháza – múlt és jövő. A Hét, 2001/34.
Három korabeli költemény Liszt Ferenchez. Magyar Zene, XXXIX. évf., 2001/4.
„Habent sua fata epistolae”. Bartók-levelek a történelem sodrában. Forrás, 2002/9.
Szöllősy András életei. A Hét, 2002/26.
Strauss – Cotroceni-ben. A Hét, 2002/34.
Nemzeti zene a huszadik században? A Hét, 2002/44.
Strauss-keringő, mint régizene. A Hét, 2002/47.
A Kalotadámosi korálkönyv (1838). Magyar Zene, XL. évf., 2002/2.
Die Geschichte der Veröffentlichung von Bartóks Briefen. Musikgeschichte in Mittel- und Osteuropa Chemnitz, Heft 8. Schröder, 2002
Mátyás-napok, tízedszer. Művelődés, 2002/10.
Ligeti, Jeney, Eötvös. Balatonföldvári följegyzések. A Hét, 2003/27.
Reformáció: dúlás és építés. Korunk, 2003/7.
Kedves Kríza. A Hét, 2004/8.
A szókimondás szükségessége. A Hét, 2004/31.
Quo vadis Eszterháza? A Hét, 2004/35-36.
Somfai 70. A Hét, 2004/42.
Tanárbúcsúztató [Jürgen Hunkemöller]. A Hét, 2004/50.
A 4424-es megfigyelt. László Dezső állambiztonsági ügyiratai (1948-1952). Korunk, 2004/8.
Eötvös Péter – 60. Korunk, 2004/8.
A „dr. mus.” és a „muszájdoktorátus”. Korunk, 2004/11.
Bartók „sovén” elragadtatása 1903-ban. Pósa dalok = Elza-dalok! Muzsika, 2004/10.
Bartók és a szarvasok. Művelődés, 2004/3.
Quo vadis Esterháza? Forrás, 2005/1.

Könyv- és lemezismertetések, zenei ismertések, zenekritikák, koncertbeszámolók

Sigismund Toduţă második lemezére [Sigismund Toduţă: Szonáta oboára és zongorára, Szonáta fuvolára és zongorára. Radu Chişu – oboa, Péntek Zsuzsa – zongora, Gavril Costea – fuvola, Ninuca Oşanu – zongora. ECE 0643]. A Hét, 1972/31.
B… – B… – B… Előadás a Bukarest Rádióban, 1974. március 2.
Utószó egy könyvhöz. Előadás a Bukaresti Rádióban, 1974. március 21.
Tudsz-e zenéül? Felolvasás a Bukaresti Rádióban, 1974. március 25.
Csak az olvasó kezében… Felolvasás a Bukaresti Rádióban, 1974. április 8.
A süketítő zene. Előadás a Bukaresti Rádióban, 1974. április 15.
1088 + 10 Bartók-levél [Bartók Béla levelei. Zeneműkiadó, Budapest, 1976]. A Hét, 1977/11.
Romániai magyar zenetudomány [Zenetudományi írások. Szerk.: Szabó Csaba]. A Hét, 1978/1.
A borbély és rendezője – valahol Európában [Rossini: A sevillai borbély című művének bemutatójáról]. A Hét, 1979/2.
Bach, Johann Sebastian: Das wohltemperierte Klavier I-II. (Urtext, közreadja: Lantos István). Muzsika, 1979/8.
Danzi, Franz: 3 kvintett (az Edition Peters kottakiadása). Muzsika, 1979/8.
Scarlatti, Domenico: 5 sonate per violino e basso continuo. Muzsika, 1979/8.
300 év zongoramuzsikája. Forradalmi romantika [Máriássy István és Miklós György kötete]. Muzsika, 1979/9.
Több mint 100x13 óra! [Breuer János: Tizenhárom óra Kadosa Pállal] Utunk, 1979/6.
Ünneprontás? [Almási István: Szilágysági magyar népzene] Igaz Szó, 1980/11.
„Közös dolgaink” és a zenei köztudat [Nemcsik Pál: Zenei köztudat és nemzetiségi politika]. Korunk, 1980/4.
Háromszáz év zongoramuzsikája. Preromantika, szláv romantikusok [Zempléni Kornél és Kováts Gábor kötete]. Muzsika, 1980/2.
Vivaldi, Antonio: Sonata C-Dur RV 779. Muzsika, 1980/2.
Új Mikrokozmosz [Kurtág György: Játékok zongorára]. Muzsika, 1980/4.
Devienne, F.: Trios für Flöte, Klarinette und Fagott. Muzsika, 1980/6.
Werner, Gregor Joseph: 6 sonatine per due violini, violoncello e continuo. Muzsika, 1980/8.
Bach: 2 Sonaten für Violine und Basso Continuo, 6 Sonaten für Violine und Cembalo. Muzsika, 1980/9.
80-ban Prokofjev, 81-ben Bartók. Utunk, 1980/12.
Nemzedékváltás a Bartók-életrajzírásban [Tallián Tibor: Bartók Béla]. Korunk, 1981/9.
Kinek az ördöge? (Egy Lendvai-kötet hibái). Muzsika, 1981/6.
„A Lampert” kis kiadásban [Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke]. Muzsika, 1981/11.
Tanítás, ösztönzés [Zenetudományi Írások 1980]. Utunk, 1981/7.
A Bartók-év Bartók-könyve, avagy az elszánt sündisznólovar [Somfai László: 18 Bartók-tanulmány]. A Hét, 1982/3.
Szép, nyugtalanító olvasmány [Pintér Lajos: George Enescu erdélyi hangversenyei]. A Hét, 1982/5.
25 éve a véglegesség útján [Bónis Ferenc: Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban]. Korunk, 1982/7.
A hatodik DocB. [Documenta Bartókiana 6. Szerk.: Somfai László] Muzsika, 1982/4.
Ovidiu Bîrlea: Eseu despre dansul popular românesc. Művelődés, XXXV. évf., 1982/10.
A tudós kecskéje és a nevelő káposztája [Tavaszi szél vizet áraszt. 230 magyar népdal. Szerk.: Almási István]. Utunk, 1982/25.
Orosz gróf Finnországban [Bartók Béla családi levelei. Szerk.: Ifj. Bartók Béla]. Utunk, 1982/34.
Breuer János: Kodály-kalauz. A Hét, 1983/12.
Így láttuk Bartókot. Szerk.: Bónis Ferenc. A Hét, 1983/12.
Breuer János: Kodály-kalauz. Muzsika, 1983/8.
Így láttuk Bartókot. Szerk.: Bónis Ferenc. Művelődés, 1983/3.
Veress Sándor. Tanulmányok. Szerk.: Berlász Melinda. Utunk, 1983/19.
Az ő dalaik? Adalékok és értelmezések egy korszakos könyv élettörténetéhez [„A mi dalaink” című daloskönyvről]. In: Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Szerk.: László Ferenc. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984
A román zenetudományosság korszakos könyvújdonsága: a DTM (Dictionar de termeni muzicali). Zenei szakszótár a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó gondozásában. Korunk, 1984/2.
Jagamas János: Magyaró énekes népzenéje. Korunk, 1984/5.
Gyónás, közlés, eltitkolás [Kodály Zoltán levelei. Szerk.: Legány Dezső]. Muzsika, 1984/9.
Zenei ki mit főz? Muzsikus szakácskönyv [Szerk.: Juhász Erzsébet]. Muzsika, 1984/10.
Tudás és ráérzés [Régi zene. Tanulmányok, cikkek, interjúk. Szerk.: Péteri Judit]. Muzsika, 1984/9.
Heinrich Lindlar: Lübbes Bartók Lexikon. Magyar Zene, XXVI. évf., 1985/3.
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. 1. kötet: A–F. Szerk.: Boronkay Antal. Muzsika, 1985/1.
Adorno nem alkuszik [Theodor Wiesengrund Adorno: Írások a magyar zenéről]. Muzsika, 1985/2.
Az első könyv Lajtha Lászlóról (Berlász Melinda: Lajtha László). Muzsika, 1985/7.
Bereczki János – Domokos Mária – Olsvai Imre – Paksa Katalin – Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Muzsika, 1985/8.
„Ami oda van írva” [Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal]. Muzsika, 1985/12.
Bihari bárányka [Magyarországi román népzene. Gyűjtötte és szerkesztette: Sebő Ferenc. Hungaroton SLPX 18077]. Utunk, 1985/23.
Mielőtt belefeledkeznénk... Előzetes egy hanglemezoldalhoz [Jánosi Ensemble]. Muzsika, 1986/2.
Demény János: Rézkarcok hidegtűvel. Muzsika, 1986/4.
Előzetes egy ismeretlen hanglemezhez [Dinu Lipatti (1917-1950) román zongoraművész Bartók-előadásáról]. Utunk, 1986/31.
Benkő András: Zenei kislexikon. Utunk, 1987/6.
A Bartók Összkiadás órája. Muzsika, 1995/5.
Újabb kancakerti kalandozások. Európai Zenefesztivál – Stuttgart, 1995. Muzsika, 1995/11.
A „honnan jövünk” megközelítése a siratókban [Szenik Ilona: Erdélyi és moldvai magyar siratók, siratóparódiák és halottas énekek]. A Hét, 1996/39.
Nyitott könyv orgonáinkról [Dávid István: Műemlék orgonák Erdélyben]. A Hét, 1997/3-4.
Ki tud róla? Kalotaszeg, VIII. évf.,1997/7.
Klaus Beckmann: Repertorium Orgelmusik. Komponisten; Werke; Editionen. 1150-1998. Muzsika, 1999/11.
Számadás a nyereségről [Junger Ervin: Csendes számadás]. A Hét, 2000/10.
Egy interjúkötet – benne egy neminterjú. [Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok 1911-1945. Szerk.: Wilheim András] Magyar Zene, XXXVIII. évf., 2000/3.
Volt egyszer egy hőskor [Sebestyén Dobó Klára: Én elmenyek kicsi búval]. A Hét, 2001/40.
Zenetörténész és elemző zenetudós [Breuer János: Kodály és kora. Válogatott tanulmányok]. Magyar Zene, XL. évf., 2002/4.

Róla és műveiről szóló írások, vele készült interjúk

Pintér Lajos: László Ferenc: Zenei ügyelet. Publicisztikai írások 1970-1974. Könyvtár, 1977/3.
Benkő András: Bartók-levelek [99 Bartók-levél. Szerk.: László Ferenc]. Utunk, 1978/25.
Beke György: Tíz év a Bartók-kutatásban. Beszélgetés László Ferenccel. Utunk, 1980/5.
Breuer János: Bartók-nyomolvasás [László Ferenc: Bartók Béla]. Élet és Irodalom, 1981/14.
Balla Zsófia: A könyv, amelynek nincs vége [László Ferenc: Bartók Béla]. A Hét, 1981/20.
Kántor Lajos: László Ferenc: Bartók Béla. Korunk, 1981/2.
Raics István: Könyvek Bartókról [benne: László Feren: Bartók Béla]. Kóta, 1981/7.
Zoltai Dénes: László Ferenc: Bartók Béla. Kritika, 1981/12.
Fodor András: László Ferenc gyűjteményes kötete Bartók Béláról [László Ferenc: Bartók Béla]. Magyar Hírlap, 1981. május 17.
Pintér Lajos: Bartók Béla – Studii si marturii de László Ferenc [László Ferenc: Bartók Béla]. Muzica, 1981/4.
Wilheim András: Bartók és Erdély, Bartók és Románia [László Ferenc: Bartók Béla]. Muzsika, 1981/12.
Szép Gyula: Az Árvátfalvi kesergő Kézsó nótája is [Észrevételek László Ferenc: Megjegyzések egy szilágysági népdalhoz című cikkéhez]. Művelődés, 1981/7.
Nemcsik Pál: „Dunának, Oltnak egy a hangja” [László Ferenc: Bartók Béla]. Napjaink, 1981/8.
Feuer Mária: Gyönyörű és keserves sors [László Ferenc zenetudós portréja]. Új Tükör, 1981/35.
Zoltai Dénes: Úton Kodályhoz. Kritika, 1982/12.
Zsigmond Enikő: Zenekritika és zeneszerzés. Utunk, 1983/16.
Terényi Ede: Bartók-dolgozatok 1981. Szerk.: László Ferenc. Utunk, 1983/12.
Breuer János: Ünnep után [László Ferenc: A százegyedik év]. Élet és Irodalom, 1984/18.
Terényi Ede: A 102, a 103. év és a többiek [A százegyedik év]. Utunk, 1984/35.
Benkő Judit: Egy életmű időszerűsége [Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Szerk.: László Ferenc]. A Hét, 1985/9.
Breuer János: László Ferenc: Bartók Béla. Tanulmányok és tanúságok. Magyar Zene, XXVI. évf., 1985/4.
Terényi Ede: Szép zenetudományi könyv [Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Szerk.: László Ferenc]. Utunk, 1985/14.
Csiky Csaba: Jó a folytatás is. A Hét, 1988/3.
Terényi Ede: Olvasmányos könyv a zenéről [Zenén innen, zenén túl]. Utunk, 1988/15.
Szőcs István: A zenei életen innen és túl. A Hét, 1988/12.
Zeke Lajos: Klavír és koboz. Erdélyi rapszódia – koboz-kísérettel. Muzsika, 1990/3.
„A zenetörténet-írás végső soron szeretet kérdése is”. László Ferenc kolozsvári zenekutató válaszol Ittzés Mihály kérdéseire. Forrás, XXVI. évf., 1994/2.
Ittzés Mihály: Tisztelet a hídverőnek. Megkésett köszöntő László Ferenc 60. születésnapjára. Parlando, 1997/5.
Angi István: Portrévázlat a bizonyosság ígéretéről. Laudáció László Ferencnek a Kriterion koszorú átadásakor. Hargita Népe, 1999. január 15.
Nyitás Észak felé. Beszélgetés László Ferenccel a IX. Kolozsvári Mozart Fesztiválról. A Hét, 1999/52.