|
Hármas Tánctükör
|
 |
|
A teljes magyar hagyomány sok rétegű és gazdag. Kilenc évszázad valamennyi nyugatról érkező divathulláma nyomot hagyott benne és elkeveredett a magyarság sajátos keleti hagyományaival. E hagyomány egymásra rétegződő, egymást felváltó stílusai régiókra, népcsoportokra szakadozva, de megérték a huszadik századot. Ezeket egyenként összegyűjtve, majd egymás mellé rakosgatva egy hatalmas "puzzle"alakul ki a szemünk előtt, melyből az derül ki, hogy a Kárpát medence egy "kis Európa". Területén megtalálhatók a középkor Európáját idéző kör- és lánctáncok, szólisztikus ügyességi táncok épp úgy, mint az ezeket fölváltó páros táncok. A legújabb nyugat-európai divat, amelyben a férfi és nő intim közelségben, egymást megfogva táncol, csak a Kárpátok vonulatáig terjedt el. Akárcsak a gótikus katedrálisok. Ez volt ugyanis akkor Európa és a Török Birodalom határa. Az egyes régiók (dialektusterületek) hagyományai azért mutatnak eltéréseket a táncbeli nyelv használatában, mert történelmi okok miatt más és más bennük az újabb és régebbi stílusok aránya. A Magyar Állami Népi Együttes bemutatója a magyar nyelvterület tánchagyományainak három nagy dialektusát mutatja be, amelyek némelyike a jelenlegi politikai határokon is átnyúlik.
I. DUNÁNTÚL (Nyugati dialektus)
Műsorunk első részében a dunántúli MEZŐFÖLD táncait mutatjuk be. Az egykori uradalmak zárt világa megőrízte a magyar néptánc legrégibb rétegét jelentő ugrós-táncot, melyet szólóban, párosan és csoportosan egyaránt járnak.
MEZŐFÖLD 2. Vavrinecz-Mihályi: Kanásztánc és üveges csárdás 3. Vavrinecz-Mihályi: Juhait kereső pásztor SÁRKÖZ DUNAMENTE NY.-DUNÁNTÚL
II. ALFÖLD
A török, majd a Habsburg elnyomással évszázadokon át viaskodó Magyarország táncainak karakterét a hadi táncok határozták meg. Az egykori "hajdutánc" fegyverrel járt virtuóz formáit a pásztorok botolói, s a férfi szólótáncok őrzik napjainkig. A romantika nemzeti mozgalmai a verbunkos stílusából alakították ki a nemzeti tánc, a lassú és friss csárdás lépéseit. E nemzeti táncstílus szép példája a hármas tagozódású SZATMÁR-i tánc, mely ma is elevenen őrzi múlt századi hangulatát (Verbunk, Lassú- és Friss csárdás).
SZATMÁR
- szünet -
A szünet után az észak-kelet magyarországi HEGYKÖZ lakodalmairól ellesett verbuválást láthatjuk, mely a régi katonatoborzást parodizálja. A szintén hármas tagozódású NYÍRSÉG-i csárdás azt mutatja, hogy az új táncdivat hogyan őríz meg és olvaszt magába korábbi stílusjegyeket.
HEGYKÖZ NYÍRSÉG
III. ERDÉLY
Erdély a török háborúk alatt megőrízte viszonylagos függetlenségét. Ezért mind a magyar államiság, mind a magyar kultúra itt vészelte át a legépebben a háborús idők viszontagságait. A viszonylagos kontinuitás lehetővé tette, hogy a 15-16. században kibontakozó reneszánsz stílus itt szinte napjainkig virágozzék, önállóan fejlődjék. Erdély viseletei, kerámiái, táncai, zenéi mind ebből a továbbélő stílusból származnak. Ezért bátran mondhatjuk, hogy Erdély az európai reneszánsz művészet legélőbb, és leggazdagabb rezervátuma. SZILÁGYSÁG MAROSMENTE MEZŐSÉG
A táncokat betanította és színpadra állította A zenei anyagot összeállította
A műsorban közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara, cigányzenekara a Galga és a Major zenekar |
