Hagyományok Háza

Beszámoló a Népművészet Ifjú Mestere pályázat tárgyi kategóriájának zsűrijéről

 

2007. május 23-án

a Hagyományok Háza (1011 Budapest, Corvin tér 8.)

 

A pályázatra összesen 26 alkotó pályázott.

Műfaji megoszlás szerint:

3 fő szövő

5 fő fazekas

2 fő csipkekészítő

2 fő játékkészítő

4 fő faragó

1 fő tojásfestő

1 fő gyékénykötő

1 fő szalmafonó

2 fő kosárfonó

1 fő népi ékszer-készítő

1 fő késes

2 fő bőrműves

1 fő kovács

 

A zsűri tagjai:

Bakay Erzsébet	szövő kategória
Takács Zoltán	kovács, fémműves kategória
Péterfy László	faragó, játékkészítő kategória
Csupor István	fazekas kategória
F. Tóth Mária	szálas-anyag kategória, tojásfestés
Fehér Anna	népi ékszer-készítő kategória
Mátray Magdolna	csipkekészítő kategória
Torma László	bőrműves kategória

  

 

Az idei pályázók száma kevesebb a tavalyinál, de a beérkezett pályamunkák színvonala, minősége erősebb, megfelel egy országos pályázat színvonalának. Kiemelendő a szőttes, a fazekas, a csipke és a fém szakágra beadott pályamunkák színvonala.

   A szőttes kategóriában három pályázó jelentkezett, egy vászonszövő, egy gyapjúszövő és egy tavalyi pályázó, aki mindkét alapanyagból adott be pályamunkát. A legjobb dolgozatot a gyapjúszövő pályázó gyújtotta be, amely pontos képet ad a technikai és a művészi felkészültségéről. Témaválasztásában nagyon látványos méretű és színezésű gyapjúszőnyegeket mutat be. Kiemelkedő munkája takácsszövéssel kivitelezett ágytakaró. A festékes szőnyegei esztétikailag és technikailag is kiválóak.

   Először jelentkezett egy Kárpátaljáról áttelepült szövő, aki a beregi fehér csipkeszövéssel készítette el pályamunkáit. Az ősi hagyomány mai igényeinek megfelelő színes szőttes vászonmintái nagyon változatos kompozíciókban a hétköznapi élet szövött kelméit mutatja be. Szokatlanul feltűnő a vásznak gondos kikészítése. Ezekkel a munkákkal bővül a szőttes hagyomány kincsünk. A harmadik pályázónál hiányolja a zsűri az önálló kezdeményezést.

   Kovács és fém kategóriában két pályázó adott be pályázatot. Egy késes és egy díszmű-kovács. A késes dolgozata kevésbé jól sikerült, bár a műveletek leírása tárgyszerű és összefogott. A késtörténeti rész esetleges és hiányos munka. Bemutatott munkái kifogástalanok kivitelezés szempontjából, szakmailag és esztétikailag magas színvonalúak. Az anyag gyengesége hogy mind az öt tárgy hasonló, így nehéz megítélni az alkotó felkészültségének összességét.

A kovács pályázó dolgozata értékes és igényes, bár tartalmi aránytalanságok és helyenként tárgyi tévedések gyengítik. A bemutatott munkái alapján birtokában van a magas fokú mesterségbeli tudásnak, jó érzékkel, ízesen formálja anyagát. Kisebb forma alakítási és aránybeli hibák minden tárgyán találhatók. Ezek néha kismértékű funkcionális zavart is okoznak.

   A fazekas kategóriában általában a dolgozatok színvonala kifejezetten jó. Általában a pályázók megértették ennek értelmét, egy esetben a dolgozat a szakirodalomban foglalt adatok összegzésében korlátozódik. Hiányoljuk belőle a személyes hangot. Általában a pályamunkák színvonala kifejezetten jó, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy sokkal szigorúbban kell venni a pályázati kiírást (5 darab tárgy). Minden pályázó jó technikai színvonalon és jó képességekkel dolgozik, ugyanakkor közülük is kiemelkedik Szűcs Judit, aki a családi tradíció méltó folytatója. Többféle technikában is otthon van, és esztétikailag is magas színvonalat képviselnek munkái. A többi pályázó anyaga megfelelő, de néha úgy érezhető, mintha nem lenne elég átgondolt a tárgyak kiválasztása (Sok az azonos technikát bemutató munka.) Ezzel együtt az idei pályázati anyag kifejezetten színvonalas és az elmúlt évekhez képest előre lépést jelent.

   A csipke szakágban két pályázó adott be anyagot különböző technikákban, mely pályázók funkcionális alkotásaik és dolgozataik kimagaslóak. Mindkét pályázó precíz, pontos,  tökéletes adjusztálású darabokat mutat be, melyek minden tekintetben a kézicsipke  alkalmazásának és funkcióba helyezésének kiemelkedő képviselője. A dolgozatok és a bemutatott munkák alapján mindkét alkotót az elmúlt években mutatkozó fejlődésük és munkájuk alapján címre javasoljuk. Ezt indokolttá tenné az a tény, hogy az egyik alkotó az 1800–as évek végére kialakult falusi paraszti kultúra elemeit és funkcióit helyezte korunkba, a másik egy polgári, biedermeier világot helyezett erre a szintre. A két különböző garnitúra bemutatása bizonyíthatná, hogy különböző történelmi hagyományok, különböző stílusirányzatok tudják együtt képviselni a mai ízlésvilágunkat. A mennyiben a két alkotó díjazása nem lehetséges az életkor miatt Jófejű Kingának ítéli a zsűri a címet.

   A fa kategóriában hat pályázó nyújtott be alkotást. A kopjafát és székelykapukat faragó pályázó munkája mind dolgozatában, mind beadott alkotásaiban kiemelkedő. A munkássága kiváló példája a modern gépek és technikák felhasználásnak és egyben a hagyomány hű követésének. A busómaszk készítő dolgozatában áttekinti a busójárás szokásának történetét, leírva és illusztrálva a mind látványosabbá váló ünnepséget. Beküldött maszkjai a régi hagyományokat követik, látványos, erőteljes alkotások. A két játékkészítő közül az egyik járművek makettjeit készíti el, határozott erőteljes modellek, néhol túlméretezettek. A legsikerültebb munkája az ökrös fogat, melyből talán több variációt is készített már. A másik játékkészítő dolgozatában lelkiismeretesen bemutatja a játékkészítés módszereit, az anyagbeszerzéstől a gyártásig és értékesítésig. Mozgatható állatfigurái ügyes technikai megoldások, formai megoldásaiban erőteljesebb és karakteresebb stilízációt várnánk el.

A fa és szarufaragó hagyományos technikával készült fa-és szarutárgyakat adott be. Karcolozott alkotásai kissé vérszegények. A női kopjafafaragó a dolgozatában –illusztrációban-közölt munkái gondos lelkiismeretes faragásúak, de nem lépi át a hagyományos és megszokott kereteket. Beküldött munkái elavultak, a régi NIT szemléletmódot tükrözik.

   A népi ékszer kategóriában egy pályázó adott be pályázatot. Konyári Ibolya gyöngyfűző tevékenységét nagyon korán, 12 évesen kezdte. Jó tanárok keze alatt sajátította el a sárközi gyöngyfűzés fortélyait. A szálkai tábor tanárai és előadói jóvoltából alapvetően ismeri a viselet elemeit és a gyöngygallérok fajtáit. Az ott elsajátított elméletet alapos rendbe szedte dolgozatában. A kezdteti autodidakta tevékenység után a szakavatott tanárok érdeme is a hatalmas fejlődés, amely a szorítkó és a (tászlinak nevezett) kriza technikai kivitelezésén mérhető le. Korábbi darabok lehetnek a „sárközi csavart” és a ”kétszer csavart”, amelyek színhangja és a textilpánt megoldása nem tökéletes.

   A szálasanyag kategóriában 4 pályázó jelentkezett idén. A négy pályázóból kettő vesszőfonás területéről, egy alkotó a gyékény megmunkálás területéről és egy pályázó szalmafonással jelentkezett. A szalma iránt érdeklődő alkotó első alkalommal pályázott, családi indítatással és hagyományokkal bír szalmafonó ismerete. Fiatal kora még további gyakorlásra, ismeretgyarapításra ad okot számára. A zsűri javaslata, hogy továbbra is foglalkozzon ilyen lelkiismeretesen ezzel a mesterséggel. A gyékényfonó pályázó többszöri próbálkozás után ismét jelentkezett. Az anyag iránti szeretet megmutatkozik a munkáiban, de sajnos a technikai kivitelezés minősége nincs mindig összhangban ezzel az elhivatott szeretettel. Ez vonatkozik a pályázati dolgozat minőségére is. A fűzvessző kategóriában két pályázótól érkezett anyag. Mind a ketten többször nyújtottak be pályamunkákat. Sajnálatos, hogy szakmai fejlődést csak az egyiknél tapasztaltunk. Igényes anyagválasztás, pontos karóvezetés, jó arányérzék jellemzi munkáit. A másik pályázó továbbra is lelkesen kísérletezik a kovácsoltvas és a fűzvessző kombinációjával. Az idei munkák között kevésbé szerencsés tárgyak is készültek. A dolgozata értékes, a kosárfonás szempontjából is figyelemreméltó. Egy kosárfonással foglakozó település és egy kosárfonó dinasztia munkásságát mutatja be.

   A bőrművesség kategóriában két pályázó adott be pályázatot. Az egyik pályázó a hagyományt jól ismerő, technikailag kiválóan kivitelezett tárgyak, mind darabszámban, mind szemléletében kritizálható. Javaslom a szakmai fejlődés szempontjából a konzultációt és a pályázaton való újbóli részvételt. Dolgozatában némi hiány található. A másik pályázó munkája egységes, önálló tárgyegyüttes. A rátét ornamentikát jól ismeri és használó pályázó. Technikailag kifogástalan kivitelezésű munkák. A dolgozatából hiányolja a zsűri a rajzilag is értelmezett ornamentikát és technikai rajzokat.

   A hímestojás kategóriában egy pályázat érkezett. A pályázó először próbálkozott a cím elnyerésére. A tojáskarcolás, kaparás technikáját alkalmazza, egy kitűnő vas megyei mestertől tanulva. A dolgozat kitűnő, kár hogy az illusztráció kicsi. Feltétlenül javasoljuk a további nyitást más tojásíró, tojásmintázó technikák felé, fiatal kora ezt lehetővé is teszi.

 

Népművészet Ifjú Mestere díjra javasolta a zsűri:

Jófejű Kinga - csipkekészítő

Milleiné Kelemen Csilla - csipkekészítő

Dienes Nikolett - gyapjúszövő

Kelemenné Hézser Katalin - vászonszövő

Benczédi László - faragó

Szűcs Judit - fazekas

Dobos Krisztina - bőrműves

Konyári Ibolya - népi ékszer-készítő

 

Oklevélre javasolt:

Kéki Zsolt - kovács

Varga Tamás - késes

Mogyoró Hedvig - vászonszövő

Baráth Gábor - faragó

Balázs Csaba - fajáték-készítő

Béndek Tamás - fa játék-készítő

Rónai Bence - faragó

Balogh Györgyi - faragó

Bogdán Klára – fazekas

Gátmezeiné Ocskay Réka - fazekas

Naszvadi Magdolna - fazekas

Pesti Gábor - fazekas

Horváth Katalin -vesszőfonó

Jandó Hajnalka - vesszőfonó

Karácsony Ilona Hajnalka - gyékényfonó