- Bemutatkozás
- Partnereink
- Jubileum
- Olvasósarok
- Sajtó
- Tanulmányok
- Közösségi élet
- Pályázatok
- Támogasson minket!
- Norvég pályázat
- TÁMOP pályázat
- Támogatóink
HAGYOMÁNYOK HÁZA
BARÁTI KÖRE EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
egységes szerkezetbe foglalva
amely létrejött az alapító tagok szándékának megfelelően a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület létrehozására az alábbi tartalommal:
I. AZ EGYESÜLET ADATAI
1.1. Az Egyesület neve
Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület
1.2. Az Egyesület rövidített neve
HHBK
1.3. Az Egyesület székhelye és levelezési címe
Székhely: Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
Levelezési cím: 1251 Budapest, Pf. 23.
1.4. Az Egyesület célja és tevékenysége
A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) létrejöttének célja, hogy erősítse a Hagyományok Házát abban a törekvésében, hogy a Kárpát-medence néphagyományai minél szélesebb körben váljanak ismertté, szerethetővé, s megőrizhesse, továbbadhassa őket a következő generációk számára.
Az Egyesület a néphagyományok tisztelőinek, szeretőinek fórumává kíván válni, ezért szeretné sorai között tudni mindazokat, akik
- úgy gondolják, hogy szükség van a közösségek által kipróbált, tartós értékeinket megőrizni és biztosítani, hogy gyermekeink is ismerjék azokat;
- számára fontos, hogy a régió tradicionális kommunikációs rendszerei – mint a zene, a tánc és a kézművesség – mindannyiunk közös nyelveként működjenek;
- fontosnak tartják, hogy a hagyományőrző mozgalmak egyetlen nemzeti intézménye életképes maradjon, szolgáltatásai a közönség igényei szerint fejlődjenek.
Az Egyesület céljainak elérése érdekében a következő tevékenységeket végzi:
- A Hagyományok Háza tevékenységének megismertetése, köztudatba emelésének elősegítése, népszerűsítése minél szélesebb körben, Magyarországon és határainkon túl egyaránt.
- A Hagyományok Háza támogatása, hogy jelenlegi és tervezett programjait képes legyen megvalósítani, szolgáltatási körét kibővíthesse.
- A néphagyományok iránt érdeklődő, elkötelezett személyek összefogása, mozgósítása a Hagyományok Háza által képviselt ügyekért.
- Igyekszik a Hagyományok Házát a néphagyományokat tisztelők, szeretők találkozási helyévé alakítani, a Hagyományok Háza köré közösséget teremteni.
Az Egyesület e fenti célok megvalósítása érdekében programokat, rendezvényeket, szakmai tanfolyamokat, találkozókat, fórumokat, konferenciákat, kiállításokat, cserekapcsolatokat szervez, népszerűsítő kiadványokat jelentet meg és terjeszt, ilyen jellegű munkák kiadását támogatja, pénzbeli, tárgybeli segítséget nyújt, ösztöndíjakat adományoz, információs hálózatot működtet.
1.5. Az Egyesület jogállása
Az Egyesület a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. §-ai, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: egyesülési törvény) rendelkezései alapján létrehozott, illetve működő jogi személy.
Az Egyesület mint jogi személy bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
1.6. Az Egyesület működésének időtartama
Az Egyesület határozatlan időtartamra jön létre.
1.7. Az Egyesület közhasznú szervezet
Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: “Ktv.”) 26.§. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat végzi:
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap. Az Egyesület országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
II. TAGSÁG
2.1. Tagság
Az Egyesület nyitott; annak tagja lehet bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete.
Az Egyesület alapító tagjai azok, akik az Alakuló Közgyűlésen megjelennek és az Egyesület Alapszabályát elfogadják, valamint a tagdíjat befizetik. Az alapító tagok taggá válásához nem szükséges a belépési nyilatkozat aláírása. Az alapítás után taggá az válik, aki az Alapszabályban foglaltakat és az Egyesület céljait elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és az elnökséghez benyújtja. Amennyiben az Elnökség a belépést elfogadja és a tag nyilvántartásába vételét elrendeli, a rendes tag köteles a tagdíjat befizetni. Az egyesületi, tagsági jogviszony az Elnökség általi nyilvántartásba vétel napján keletkezik, és a tagot ezen időponttól kezdve megilletik és terhelik a tagsági jogok, illetve kötelezettségek.
A jogi személy tagok a tagsági jogviszonyból eredő jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.
A tagság megszűnik:
- kilépéssel (a kilépési szándékot az egyesület Elnökségéhez kell benyújtani),
- a tag halálával vagy jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a tagdíj fizetésének jelen Alapszabály 2.2. pontjában meghatározott időn belüli elmulasztásával,
- kizárással.
Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és maga is választható az Egyesület szerveibe, véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben, szavazati jog illeti meg, továbbá megilletik mindazon jogok, amelyeket az egyesülési törvény tartalmaz.
Az Egyesület tagja köteles taghoz méltó magatartást tanúsítani, a tagdíjat befizetni, illetve a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb kötelességeinek eleget tenni.
Az Egyesület tagja az Egyesületből kizárható a tagnak az Egyesület céljaival ellentétes, azt sértő magatartása, valamint jelen Alapszabály rendelkezéseinek súlyos megsértése esetén, amelynek következtében egyesületi, tagsági jogviszonya nem tartható fenn. A tag kizárására az Elnökség jogosult. A tag az Elnökség törlést kimondó és kizáró határozatával szemben a határozat meghozatalától számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.
2.2. Tagdíj
Az egyes tagdíjfajtákat (egyéni, nyugdíjas, diák, családi, intézményi) és a tagok által fizetendő – az egyes tagdíjfajtákhoz tartozó – éves tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg az Elnökség javaslata alapján.
Az egyesületi tagság megszűnik, ha a tag a következő évi tagdíjat nem fizeti be az azt megállapító éves Közgyűlés időpontját követő 30 napon belül. A tag törlésére az Elnökség jogosult. Az Elnökség azonban csak akkor jogosult törölni a tagot az Egyesület tagjai közül, amennyiben a tagdíjhátralék megfizetésére a tagot előzetesen felszólította és a tag a felszólításban megjelölt határidőn belül sem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. Azon tagok számára, akiknek tagsági jogviszonya az adott évben megtartott éves közgyűlés időpontját követően keletkezett, az éves Közgyűlés a tagság első évére arányosan csökkentett tagdíjat állapíthat meg.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
3.1. Az Egyesület szervei:
- Közgyűlés,
- Elnökség.
3.2. Az Egyesület tisztségviselői:
- Elnök,
- Elnökségi tagok,
- Titkár.
3.3. A Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet az egyesületi tagok összessége alkot.
A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az éves rendes Közgyűlést a pénzügyi év leteltét követő 90 napon belül kell összehívni. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlés megvitat minden olyan kérdést és dönt minden olyan ügyben, amelyet szabályszerűen a Közgyűlés elé terjesztettek.
Az Elnök – előzetes értesítés mellett – bármikor rendkívüli Közgyűlést hívhat össze. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben az éves rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
A Közgyűlést össze kell hívni,
- ha bíróság elrendeli,
- ha tag az Elnökség által – az Alapszabály 2.1. pontjában meghatározott okból – meghozott törlést és kizárást kimondó határozata ellen jogorvoslattal élt, illetve
- a tagok 1/3-ának a célt és napirendet is megjelölő írásbeli indítványára.
A Közgyűlés főszabály szerint nyilvános, azonban a tagság – a napirenden szereplő egyes kérdések vonatkozásában – elhatározhatja a nyilvánosság kizárását.
A Közgyűlés összehívásáról szóló – annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó – értesítést a tagoknak és az elnökségi tagoknak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan, az éves rendes Közgyűlés tekintetében annak kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően, a rendkívüli Közgyűlés tekintetében pedig annak kitűzött időpontját legalább 8 naptári nappal megelőzően.
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az Egyesület szavazásra jogosult tagjainak legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a 15 naptári napon belül megismételt Közgyűlés – az eredetileg összehívott Közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy erre a körülményre az eredetileg összehívott közgyűlésről szóló értesítésben a tagok figyelmét felhívták.
A Közgyűlést az Elnök, illetve – akadályoztatása esetén – a Közgyűlés által megbízott elnökségi tag (levezető elnök) vezeti le.
Az Egyesület Közgyűlésén minden tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján – amennyiben az Elnök úgy rendelkezik, vagy legalább a jelenlevő tagok fele úgy kívánja titkos szavazás útján – hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök (levezető elnök) és két – az Elnök (levezető elnök) által felkért – tag mint hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek és mellékletei (előterjesztések, jelentések stb.) irattározásáról, őrzéséről az Elnök gondoskodik.
Az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az Elnökség megválasztása;
c) az éves költségvetés meghatározása;
d) az egyes tagdíjfajtáknak megfelelően az éves tagdíj meghatározása az Elnökség javaslata alapján;
e) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
f) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve az Egyesület feloszlásának kimondása;
g) a döntés a tag kizárásáról szóló Elnökségi határozat fellebbezése tárgyában;
h) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jelen Alapszabály egyéb pontjai a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.
3.4. Az Elnökség
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a 6 tagú Elnökség, tagjai az Elnök és az 5 Elnökségi tag.
3.4.1. Az Elnökség feladatai és jogai
Az Elnökség irányítja az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében végzett – tevékenységét.
A kitűzött céloknak megfelelően:
- meghatározza az Egyesület vagyonának felhasználását,
- alkalmazottakat szerződtet és irányítja azok munkáját, valamint egyéb módon biztosítja a célok eléréséhez szükséges feltételeket,
- az Egyesület nevében bizonyos feladatok ellátásával személyeket bízhat meg, és ezen személyeket olyan címekkel, illetve jogosultságokkal ruházhatja fel, amelyeket a célok elérése érdekében szükségesnek lát,
- előkészíti a Közgyűlés üléseit,
- elkészíti és az éves rendes Közgyűlésnek benyújtja az Egyesület tevékenységéről szóló éves beszámolót, az Egyesület pénzügyi mérlegét és az éves költségvetést,
- javaslatot tesz az egyes tagdíjfajtákra és a tagdíjak összegére,
- tagok belépési nyilatkozatát elfogadja, intézkedik a nyilvántartásba vétele iránt,
- elfogadja a tag kilépési szándékáról szóló nyilatkozatot,
- dönt a tagkizárás kérdésében,
- javaslatot tesz tiszteletbeli tag cím adományozására,
- kapcsolatot tart a Hagyományok Háza vezetésével,
- a közgyűlés és az Elnökség határozatairól nyilvántartást vezet, melyből a döntést ellenzők, illetve támogatók számaránya megállapítható,
- ellátja az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.
3.4.2. Az elnökségi tagok és tisztségviselők
Az Elnökségi tagokat és az Elnököt a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással 3 éves időtartamra, az Elnökségi tagok és az Elnök akárhányszor újraválaszthatók.
Az elnökségi tag helye megüresedik, ha
a) az elnökségi tag lemond,
b) az elnökségi tag meghal,
c) az elnökségi tag a tisztségéből adódó feladatait nem látja el és ezért a Közgyűlés tisztségéből visszahívja.
Ha az Elnökség – hivatalban maradt tagjainak számára tekintettel – nem marad határozatképes, Közgyűlést kell összehívni a megüresedett tisztségek betöltésére. Az így megválasztott elnökségi tag addig az időpontig marad hivatalában, amíg elődjének mandátuma tartott volna.
Az elnökségi tag, illetve tisztségviselő munkáját ellenszolgáltatás nélkül végzi; csupán az ezen minőségben az Egyesület nevében végzett tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeit és kiadásait téríti meg az Egyesület.
3.4.3. Az Elnökség működése
Az Elnökség szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 6 havonta egyszer ül össze. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze.
Soron kívül kell az Elnökség ülését összehívni, ha azt az Elnökség két tagja az ok és a cél megjelölésével kéri. Ha az Elnök az indítvány tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül a testület összehívásáról nem gondoskodik, úgy az ülés összehívására az indítványozók jogosultak.
Az Elnökségi ülés összehívásáról szóló – annak időpontját, helyszínét és napirendjét tartalmazó – értesítést az Elnökség tagjainak személyesen, postai úton, az átvételt igazolhatóan kell eljuttatni, az Elnökségi ülés kitűzött időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha minden tagját szabályszerűen meghívták és a tagok többsége jelen van.
Az Elnökség ülésén minden tagnak egy szavazata van. Az Elnökség határozatait az ülésein felmerülő valamennyi kérdésben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az ülést levezető elnök és egy – a levezető elnök által felkért – Elnökségi tag mint hitelesítő írja alá.
3.4.4. Az Egyesület képviselete
Az Elnök az Egyesületet harmadik személyekkel szemben önállóan képviseli. E jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve más személyekre is átruházhatja. Az Elnök egy másik elnökségi taggal vagy a Titkárral együttesen gyakorolja az Egyesület pénzeszközei felett való rendelkezés jogát.
3.5. Titkár
Az Egyesület céljainak eléréséhez az Elnökség határozott időre, de legfeljebb 5 évre Titkárt választ az Egyesület tagjai közül.
A Titkár a feladatait a Közgyűlés, az Elnökség és az Elnök általa szabott keretek között végzi. A Titkár által ellátott feladatok nem érinthetik az Egyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait. A Titkár tevékenységéért az Elnökségnek tartozik felelősséggel.
A Titkár feladata:
- az elnökségi ülések és a Közgyűlés előkészítése,
- az Egyesület pénzeszközei felett az Elnökkel együttesen jogosult rendelkezni,
- mindazon feladatok elvégzése, amivel az Elnökség, illetve az Elnök megbízza.
IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA
4.1. Az Egyesület vagyona
Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett díjakból, továbbá magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.
4.2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége
Az Egyesület – céljainak elérése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében, ezen céljait nem veszélyeztetve – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, vagy társulhat olyan szervezetekkel, amelyeknek céljai hasonlóak. Az Elnökség úgy köteles a gazdasági-vállalkozási tevékenységet irányítani, hogy ennek során az Egyesület vagyonát ne csökkentse, hanem azt körültekintéssel gyarapítsa, az Egyesület céljainak elérése érdekében. Az Egyesület nem lehet korlátlan felelősségű tag más szervezetben.
4.3. Szponzorok és más források
Az Egyesület elfogadhat meghatározott célú felajánlásokat, amennyiben e célok megegyeznek az Egyesület általános céljaival. Az ilyen felajánlásokat csak a felajánló által meghatározott célra lehet felhasználni. Az Elnökség kizárólagos joga a felajánlások elfogadása vagy elutasítása.
4.4. Az Egyesület vagyonának kezelése
Az Egyesület vagyonának kezelése az Elnökség feladata. Az Elnökség – a 4.2. pontban körülírt tevékenységre vonatkozó korlátozással – bármilyen módon felhasználhatja a vagyont, ha ezen mód az Egyesület céljainak megfelel.
V. VEGYES RENDELKEZÉSEK
5.1. A működés nyilvánossága
Az Egyesület működése nyilvános; a tagok és más érdeklődők kérésére az Elnökség, illetve az erre kijelölt tisztségviselő bármikor felvilágosítást ad az Egyesület működéséről, illetve az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről és módjáról.
Az Elnökség, illetve az erre kijelölt tisztségviselő olyan nyilvántartást vezet, amelyből kitűnik a Közgyűlés, illetve az Elnökség valamennyi határozatának tartalma, időpontja és hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges, a személye is). Ezen nyilvántartást és az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett egyéb iratokat az Elnökségnél, illetve az erre kijelölt tisztségviselőnél bármely – előre egyeztetett – időpontban bárki megtekintheti, és azokról saját költségére másolatot készíthet, mások személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett.
A Közgyűléseket és az Elnökségi üléseket követő 30 napon belül a Közgyűlés és az Elnökség határozatait, továbbá a beszámolókat legalább 3 munkanapra ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtáblájára. Azon személyek részére, akikre nézve a határozat kifejezett rendelkezést tartalmaz, az adott határozat elfogadását kimondó Közgyűlést, illetve Elnökségi ülést követő 15 napon belül el kell juttatni ezen határozatot vagy annak őt érintő kivonatát személyesen vagy postai úton, az átvételt igazolható módon.
5.2. Megszűnés
Az Egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonát egy vagy több pénzügyileg életképes, hasonló célú szervezetnek kell átadni.
5.3. Egyéb
Minden egyéb olyan kérdésben, amelyről jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, valamint az egyesülési törvénynek a rendelkezései irányadók.
Budapest, 2008. november 13. napján
Dr. Halmos Béla
- A Hagyományok Házáról
- Magyar Állami Népi Együttes
- Folklórdokumentációs Központ
- Népművészeti Módszertani Műhely