Hagyományok Háza

Globalizáció és néphagyomány

Magyar Nemzet, 2003. május 21. 

Egész napos konferenciát rendezett a néphagyományok XXI. századi szerepéről tegnap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a Hagyományok Háza, az Európai Folklór Intézet, valamint a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége.
A házigazdák képviseletében Héra Éva a magyarországi nemzeti öntudat reformkori kialakulásáról beszélt, arról, hogy a XIX. század eleje és a jelen embere számára hasonló a kulturális kihívás: a globalizáció ismét ráirányítja a figyelmet saját hagyományainkra. Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára úgy vélte: a világ felelősen gondolkodó közösségei felismerték, hogy nemcsak a tárgyi javakat, de a szellemi örökséget is meg kell menteni, hiszen hagyomány nélkül nincs nemzeti azonosságtudat. A konferenciát hagyományteremtőnek szánják, s ezért hívtak meg a világ különböző részeiből néprajzosokat, szociológusokat, művelődéstörténészeket, hogy országaik és saját kutatásaik tapasztalatai alapján mintával szolgáljanak az unióhoz való csatlakozás előtt álló Magyarországnak a hagyományőrzésben.
Gresicky Péter, a magyar UNESCO-bizottság titkára elmondta, hogy 2001-ben 188 tagország közös akaratával a nemzetközi szervezet deklarálta a kulturális sokszínűség megőrzését, amelyhez húsz pontban cselekvési tervezetet is csatoltak, s így nyújtották át irányelvként a tagországok kormányainak. A következő előadások is az elvek közös pontjait, s a megvalósítás egyéni tapasztalatait vázolták.

Frang Gizella