A Tékától a Csíkig
Heti Válasz, 2003. március 28.
A magyarországi táncházmozgalom kezdetének harmincadik, valamint az első erdélyi városi táncházak megalakulásának huszonötödik évfordulója alkalmából gyűjtötte össze Abkarovits Endre azokat az interjúit, melyeket az elmúlt években készített a mozgalom főszereplőivel. A Táncházi portrék című, a Hagyományok Háza gondozásában megjelent kötetben tizenkilencen szólalnak meg közülük: Halmos Béla (az első táncházi zenekar prímása, a Táncház Archívum vezetője, a Kalamajka együttes tagja), Papp István Gázsa (Erdély legismertebb táncházi prímása, a Gázsa zenekar vezetője), Okos Tibor és Szabó Attila (az egri Gajdos vezető zenészei), Sebestyén Márta, Szarka Tamás (a felvidéki Ghymes együttes prímása), Panek Kati ("Erdély Sebestyén Mártája"), Csík János (a kecskeméti Csík zenekar vezetője), Kallós Zoltán, Györfi Erzsébet (az egykori csíkszeredai Barozda együttes énekese), Berecz András, Havasréti Pál (a Téka vezetője), Agócs Gergely (felvidéki népdalénekes, népzenész, a Fonó zenekar tagja), Kelemen László (az Utolsó óra program vezetője, a Hagyományok Háza főigazgatója), Hamar Dániel (a Muzsikás vezetője), Timár Sándor (koreográfus), András Mihály (néptáncos, koreográfus, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója), Salamon Beáta (a legismertebb női prímásunk, a Méta együttes vezetője), valamint Sebő Ferenc (az első táncházi zenekar vezetője, a Hagyományok Háza szakmai igazgatója).
A kiváló népzenészek, énekesek, táncosok, folkloristák egyéni életútjuk felidézése mellett elmesélik együtteseik, táncházaik - gyakorlatilag a táncházmozgalom - történetét is. Miközben rendkívül színes egyéniségeket ismerhetünk meg, képet kaphatunk a magyarság népzenei és néptáncörökségének ápolásáról a Kárpát-medence egész területén. "Mivel nem vagyok se néptáncos, se népzenész, se folklorista, csak a magyar népi kultúra csodálója, ezért egy kívülálló kíváncsiságával és rácsodálkozásával közeledtem a beszélgetések témáihoz" - vallja a szerző könyve előszavában, majd így folytatja: "Én magam nagyon élveztem, hogy a beszélgetések során nemcsak személyükben is kiváló emberekkel ismerkedhettem meg, hanem újabb és újabb ablakok nyíltak meg előttem magyarságismeretünk vonatkozásában is." Bár az interjúk eredetileg nem kötetbe készültek - többségüket az Új Hevesi Napló és a folkMAGazin közölte -, szerencsére kötetté álltak össze. A beszélgetéseket közel hetven fekete-fehér fénykép - többek között a szerző, Dobra János, Eifert János, Korniss Péter, Szalay Zoltán képei - díszíti, a táncházmozgalom induló éveiből és a közelmúltból. |
A Táncházi portrék bemutatóját - stílusosan - a XXII. országos táncháztalálkozó és kirakodóvásáron tartják, amit március 29-30-án rendeznek meg az SAP Rendezvénycsarnokban és a Körcsarnokban. A tavaszi fesztivál kétnapos zárórendezvénye alatt ismét lesz aprók bálja, játszóház és kézműves-foglalkozás, a Kárpát-medence táncaival pedig táncházakban ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Nem marad el a népművészeti vásár, mint ahogy a mesterségbemutatók és a filmvetítések sem. A néptáncműsorok és a hagyományőrző együttesek, művészek előadásain kívül érdemes ellátogatni a jubiláló zenekarok - Hegedős (20), Kalamajka (25), Kalyi Jag (20), Méta (20) - fellépéseire és az egyéb népzenei kamarakoncertekre. Lesz hangszerkiállítás, CD- és kazettabemutató, valamint folkkocsma és folyamatos össznépi mulatság.
V. N. V.
