Magyar Hírlap, 2002. május 7.
Lajtha László szellemi öröksége
Lajtha László zeneszerző, népzenekutató - Bartók és Kodály nemzedék- és pályatársa - hagyatéka 2001-ben a családtól a Hagyományok Háza tulajdonába került. A közelmúltban megkezdődött a kották, könyvek, kéziratok és más személyes tárgyak tudományos feldolgozása, rendszerezése. A szakmai közönség számára a Budai Vigadó Corvin téri épületében már most is hozzáférhető gyűjtemény segíthet abban, hogy Lajtha László életműve, sok évtizedes mellőzöttség után megkapja azt a megbecsülést, amit megérdemel.
A Bartóknál és Kodálynál mintegy tíz évvel fiatalabb - 1892-ben született és 1963-ban elhunyt - Lajtha László a XX. századi magyar zeneélet kimagasló személyisége volt. Zeneszerzőként a francia impresszionizmus hagyományát éppúgy magáénak vallotta, mint a magyar és kelet-európai népzene örökségét, emellett döntő szerepet vállalt a hazai népzenekutatás fejlődésében. Munkásságát külföldön is elismerték, amit a többi között az bizonyít, hogy a Francia Akadémia rendes tagjává választotta.
Miként az életmű, a hagyaték is két részből áll: Lajtha népzenegyűjtői és zeneszerzői munkásságát dokumentálja. Sebő Ferenc népzenekutató és Gyenge Enikő zenetörténész 2001 decembere óta a Hagyományok Házában működő Martin Médiatár könyvtárosaival együtt végzi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával megvásárolt hagyaték tudományos feldolgozását. Úgy látják, a legfontosabb cél, hogy a gyűjtemény minél előbb kutatható és hozzáférhető legyen. Ez segíthet abban, hogy Lajtha László ne csak a szakma, hanem a közönség részéről is megkapja azt a figyelmet és megbecsülést, amit sokoldalú, maradandó értékű életműve alapján megérdemel. A kutatás első időszakában az átadott leltári jegyzéket igyekeznek kiegészíteni és a könyvtár keresőrendszeréhez igazítani, de ezzel párhuzamosan zajlik egy komplex Lajtha-adatbázis kialakítása is, amely nemcsak a könyvtárban, hanem hamarosan az interneten is elérhető lesz.
Gyenge Enikőtől megtudtuk: a hagyatékban a kéziratok és könyvek mellett egyes bútorok és hangszerek is szerepelnek, ezek azonban jelenleg nincsenek kiállítva. Amennyiben a Nemzeti Színház szomszédságában megépül majd a Hagyományok Háza, a zeneszerző lányával, Lajtha Ildikóval kötött szerződés értelmében szeretnének létrehozni egy Lajtha-emlékszobát, amelyet a zeneszerző Váci utcai lakásának egyik szobájával megegyezően rendeznek be. A kottatárban Lajtha saját alkotásai és más komponisták művei egyaránt megtalálhatók, de az állomány fontos részét képezik a nyomtatásban megjelent tudományos művek, kéziratban maradt feljegyzések, tudományos szövegek és fogalmazványok is. Önálló kutatási terület lehet Lajtha László kiterjedt levelezésének vizsgálata. Folyamatosan gyűjtik és rendszerezik a zeneszerzőre vonatkozó képi és hangzó dokumentumokat, rádió- és televízióműsorokat, s ebben a munkában magánszemélyek - egykori barátok, kollégák, tanítványok, tisztelők - segítségére is számítanak. Készen áll már a Lajtha műveit és az ezekre vonatkozó alapvető információkat tartalmazó jegyzék, folyamatban van a zeneműkiadóknál - elsősorban Lajtha állandó kiadójánál, a francia Leduc-nél - található autográf kéziratok kópiáinak beszerzése.
A Hagyományok Háza keretében létrejött Lajtha László Hagyományőrző Műhely a Lajtha-kompozíciók előadását is igyekszik elősegíteni, különös tekintettel arra, hogy idén a zeneszerző születésének száztizedik, jövőre pedig halálának negyvenedik évfordulójára emlékezünk. Anyagi lehetőségeiktől függően hangversenyeket, kiállításokat, zenetudományi előadásokat terveznek, emellett a zeneszerzőt népszerűsítő információs és dokumentumanyagokat közölnének az írott sajtóban, rádióban és televízióban. A nagyközönség számára is izgalmas mozzanat, hogy sikerült megnyerniük Mácsai Pált egy különleges ötlet számára: a színművész Lajtha irodalmi színvonalú levelezéséből összeállított, élőzenével megszerkesztett portré-előadóest tervével foglalkozik.
Retkes Attila
