Hagyományok Háza

Az előadás témája

A táncház megjelenése és mai állapota Szlovákiában

A táncházas eszmék a nyolcvanas évek elejére megjelentek a szlovákiai magyar néptáncegyüttesek munkájában, és a különféle folklórrendezvények alkalmávak rendszeresen tartottak táncházakat is. A módszertannal együtt Magyarországról importáltuk az erdélyi és magyarországi tájegységek folklóranyagát is, és eltelt egy évtized, mire a hazai (felvidéki) magyar régiók népzenei és néptáncanyaga is - ebben a merőben új megközelítésben - meg tudott jelenni a táncházakban, valamint az együttesek műsorán. Rendszeres, önálló táncházak, több próbálkozás ellenére, sehol sem tudtak kialakulni.

    A táncház-modellt viszont, újabban szlovák kollégáink is alkalmazzák, ami nem csak a szlovák táncházak szervezésében, hanem sok esetben az együttesi munkában is kifejezésre jut, és ami talán még ennél is fontosabb: ez az együttműködés térségünk kulturális integrációjának egyik legszebb példáját képviseli. A szlovák táncházak mára mozgalommá szerveződtek, hasonlóan a magyar táncházmozgalom kezdeti korszakához egy élénk, a saját hagyományos kultúrájuk visszatanulására fókuszáló klubélet kibontakozásának lehetünk tanúi. A szlovák táncházak szervezői – lelkes fiatal néptáncosok, zenészek és folkloristák – nem rejtik véka alá, hogy a táncház gondolatát, a hagyományoktatás általuk is alkalmazott módszertanát Magyarországon, illetve a szlovákiai magyar kollégáktól vették át. Ez azért is fontos eredmény, mert a mai szlovák közéletben általában egy erősen negatív magyarságképpel találkozhatunk.

    Az előadás a felvidéki magyar táncncázmozgalom kialakulásának és mai állapotának összegzése mellett a szlovák táncházakról, mint egy magyar szellemi termék sikeres exportjáról szeretne beszámolni. Arra rá kívánunk mutatni, hogyan lehet a magyar kultúrát, a magyarságképet külföldön hitelesen és hatékonyan reprezentálni, hiszen ezekben a táncházakban a szlovák fiatalok magyar táncokat is tanulnak.

Agócs Gergely