Régi cigány szótárak és folklór szöve­gek I–III.

Ebben a kötetben XVIII–XIX. századi és XX. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a XIX. században és a XX. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatók – együtt. Együttközlésüket indokolja , hogy az eddigi témabeli cikkek, tanulmányok mind kiemelték a népköltészeti műfajok nyelvmegőrző funkcióját, vagyis: sok szót az időben csak a népköltés alkotásai őriznek meg. A néphagyomány szövegeinek konzerváló képessége rendkívül lényeges, mert támpontot nyújt egy-egy szó korábbi jelentésének/jelentéseinek megállapításához. A cigány nyelvekre vonatkozóan ez különösen igaz, hiszen akik anyanyelvükként beszélik valamelyiket, jól tudják, hogy a szavak legnagyobb része több jelentésű.

Bari Károly: „A kirekesztéseknek, az előítéleteknek és a diszkriminációknak a felsorolását azért is tartottam szükségesnek, hogy láthatóvá váljon az a társadalmi környezet, amelyben a cigányság ezt a magas színvonalú szóbeli tradíciót létrehozta. Az elhatározásom az volt, hogy ennek méltó bemutatása legyen válogatásom, és, hogy szolgáljon a cigányoknak saját folklórjuk megismertetésével, ismét tulajdonba adásával. Mert csak saját értékeik »birtokbavétele« segítheti őket az új értékek befogadásában.”

Első kötet

BARI Károly: Szerkesztői bevezető
Irodalom
Rövidítések
Kiejtés
Szótárak

VISTAI FARKAS Mihály: Cigány–magyar szótár (1797 vagy 1798)
SZMODISS János: Szótár magyarból czigán (1826 vagy 1827)
SZMODISS János: Szótár czigánból magyar (1826 vagy 1827)
HORVÁTH Rudolf: Magyar czigány szótár (1910-es évek)
SZTANYKOWSZKY Tibor: Magyar–cigány szótár (1920-as vagy 1930-as évek)
CSENKI Sándor: Kis cigány–magyar szótár (1934–1935)

Második kötet

Népdalok
Népballadák

Harmadik kötet

Eredetmondák
Népmesék
Vegyes anyag
Függelék
Bari Károly életrajza