Pin­tér Zsolt me­sél: Ál­la­tok a Mar­git-na­pi vá­sá­ron

Miért rövid a medve és a nyúl farka? Mi köze a tejfölnek a róka farkához? Miért nem szeretik az állatok a szűcsöt? Kiderül abból a régi erdélyi szász meséből, amit Pintér Zsolt mesél nekünk vasárnap délután. 

E heti mesénk, az Állatok a Margit-napi vásáron az állatmesék csoportjához tartozik. Ezekben a prózai népköltészeti alkotásokban  az  állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek, de állat-szerűek maradnak közben -  nem úgy, mint a tündérmesében, ahol természetfeletti, csodás segítőtársakként szerepelnek (álletmesékről bővebben lásd a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét ITT). Ebben a mesében is van ravasz, hízelgő, önhitt és gyáva állat, ez a történet fordulataiból is, de a mesélőnek az egyes állatszereplőket jellemző szavaiból is kiderül.

 

 

Különleges a Folkstúdió adásában bemutatott mese azért is, mert az Állatok a Margit-napi vásáron egy erdélyi szász népmese, melyet most a turai Pintér Zsolt szájából, saját egyéniségéhez, saját mesemondói szókincséhez igazítva hallhatunk. Az eredetit még Joseph Haltrich, a XIX.században élt erdélyi szász történész, néprajzkutató, tanár és lelkész gyűjtötte. Magyarra fordított szövegét ITT olvashatjuk Érdemes összevetni a fordított, irodalmi köznyelvbe ültetett szöveget, valamint a kialakult mesemondói gyakorlat és pillanatnyi ihlet alkotta, improvizatív, élőszóban elhangzó mesemondást!

Többet szeretnék tudni

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!