Rend­ha­gyó iro­da­lom­óra A hét­fe­jű sár­kány és a sze­gény em­ber me­sé­jé­vel

 „…hallottam még az öregektől s azt összeszőttem az olvasmányokkal…”

 

E heti mesénkkel is jól szemléltethetjük a hagyományozódás összetett folyamatát, az írott és szóbeli hagyomány összefonódását. Az eredetit Horváth István erdélyi író saját nagyszüleitől tanulta az 1940-es években, és emlékezetből írta le, a falujáról készített monográfiájában (Horváth István Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz egy erdélyi magyar faluról. Helikon Kiadó, Budapest, 1980. 240-245.). Ezt a mesét tanulta meg és „szőtte össze” saját nagyszüleitől hallott mesékben használt motívumokkal, fordulatokkal, és meséli tovább – sok óvodás és iskolás gyerek nagy örömére - Fábián Éva.

 

Habár itt az ellenfél egy hétfejű sárkány, mesénk mégsem tündérmese, hanem az ún. rászedettördög-mesék csoportjához tartozik, amelyben az ember-hős leleményességgel jár túl az ördög(ök), az ellenfél eszén. Ahogyan Benedek Katalin mesekutató fogalmaz, ezek a mesék „A tompa, buta, de természetfölötti tulajdonságokkal (pl. rendkívüli erővel) jellemzett ördög, sárkány, óriás stb. és furfangos, talpraesett, de gyenge, hétköznapi sajátságú mester-, cigány-, szegényember szembenállásán alapszanak.” A rászedettördög-mesékről bővebben ITT olvashat.

 

Mesemondás – nyelvi nevelés - művelődés

Fábián Évike mesemondását azért is tartjuk példaértékűnek, mert megfigyelhetjük előadásain, hogyan lehet beépíteni egyéb oktatási-nevelési tartalmakat, az iskolai tananyagon kívüli, általános műveltségi elemeket is a mesébe, a mesemondás folyamatába.

  • Bármilyen mesét saját bukovinai székely nyelvjárásában, székely nyelvi fordulatokkal, mondatfűzéssel, hanglejtéssel ad elő. Ezzel példát mutat nemcsak arra, hogy a tájnyelvi megszólalás szép, változatossá teszi, gazdagítja a magyar nyelvet, de arra is, hogy bárhonnan származik a mese, akkor lesz hiteles, ha mindenki saját nyelvéhez, beszédmódjához igazítja, nem akar önmagától idegen megszólalást erőltetni.
  • A szinonimák használata nemcsak szép és gazdag szókincset jelent, de hasznos is: néha egyik szó magyarázza a másikat – néha pedig egyszerűen csak jó hallgatni a több, majdnem ugyanazt máshogyan jelentő kifejezést. Pl. a „zsarátnok, az a kis parázsló tűz”, vagy „ (a szegény ember a fejében) nem savót hordott, hanem azt a székelyes, góbés, facsarintós eszét”; a sárkány erőfitogtatásul „döböcskölte, dürüszölte azt a sziklát”, az ember „szippantotta, hüppesztette a levegőt”.
  • A mesei nyelvezetben fel-feltűnnek olyan szavak, kifejezések is, amelyek már eltűntek a hétköznapi magyar nyelvből, szinte csak a népköltészet őrzi őket. Ilyen a „napszentület” is. A mindennapi eseményt: beesteledett, így halljuk e heti mesénkben: Leszentült az áldott nap”. Itt felidézhetjük a tanítványainknak akár ezt a táncházmozgalomban jól ismert dalt: „Fordulj, kedves lovam, napszentület felé…” Meghallgathatjuk ITT);  vagy ezt a Lakatos Demeter moldvai csángó költő által írt szép verset: Messze ott hol a nap szentül le… A teljes vers ITT olvasható.
  • Évike éneket, népdalt is tanít a mesemondás közben, de nem „kilépve” a meséből, hanem bevonva a hallgatókat. A mesemondó utasítására: „Fújok egy sorocskát, visszhangozzátok!” a mendegélő szegény emberrel együtt éneklik a gyerekek is az odaillő dalt: „Le az úton, le, le, le…”.
  • „Édesapó! Éhes vagyok!” – ezt is „visszhangozzák” a mesehallgató gyerekek, eljátszva a főhős gyerekeit, többször is. Így egy-egy pillanatra részei is lesznek a mesének, és tulajdonképpen a mesehallgatásban, a sok ülésben felüdülés is nekik, hogy belekiabálhatnak a mesébe.
  • A népmesék művelődéstörténeti, mentalitástörténeti érdekességekkel, tanulságokkal is szolgálhatnak. Mivel a mesében nagy szerepe lesz a friss, lágy sajtnak (azt facsarja ki kőszikla helyett a szegény ember), mesemondónk itt „kiszólva” a meséből azt is megtanítja, részletezi, hogyan készült régen, házilag a sajt, friss tejből, üstben, oltógyomorral … 
  • Évike a mese világából ki nem zökkenve magyarázza el a gyerekeknek, a szegény ember és a neki szállást, vacsorát, jó tanácsot adó pásztor jelenetéhez érve, hogy a kölcsönösség, a vendégbarátság, a segítségnyújtás mit jelentett és miért volt fontos a „hegyi emberek” között – egy-egy népmese vagy klasszikus olvasmány nélkül ma már nem is biztos, hogy találkoznánk ilyen fogalmakkal…
  • A mesezáró formulák közt a mesemondó olyat választott, amiben tréfásan bizonygatja a mese igazát – de amit betoldott még, abban a kölcsönös figyelem fontossága is benne van, s egyben a mesemondás láttató erejét is szépen kifejezi: „Ez így vót, tiszta igaz volt, nézzétek meg a szememet, úgy láttam, mint most!  S látom, Ti is láttátok velem!”

 

Javasolt feladatok a mese feldolgozásához:

(Természetesen a pedagógus dolga eldönteni, bizonyos szempontokat csak „mankónak” kínál a mesehallgatáshoz a tanítványainak, vagy a konkrét feladatainkat vagy saját feladatait elküldi-e nekik, és azt „szorgalminak” adja, vagy visszaküldendő, ellenőrizhető, kijavítható feladatnak, akár a „Classroom” - rendszerbe beépítve.)

 

Inkább kisebbeknek (2-3 osztályosoknak)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (a ravaszdi szegény ember, a sok gyereke, az esztenán a pásztor, a gamat sárkány, a sárkányszülye bába)
  • Hogyan jellemezte a mesében Évike a szegény embert? Milyen szavakkal írta le a ravaszságát?
  • Mit jelentenek szerinted ezek a kifejezések: kujakom (öklöm), esztena (pásztorkunyhó), vacsoracsillag (esthajnalcsillag, Vénusz)? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, tanáraidat!
  • Melyik étel neve szerepel a mesében? (puliszka) Ismered? Kóstoltad már? Édesen vagy sósan?  Keress egy recepted és készítsétek el otthon ebédre/vacsorára!
  • "Annyi gyermeke vót, mind a resta lika!” – Mit jelent ez?
  • Ha ki nem pucolod ezt az erős embert Sárkányfalváról, akkor téged pucolunk ki!” Ki mondta ezt a mesében, kinek?
  • Ennek most itt a vége, s ha jő a tél, tegyétek a jégre, csússzatok el véle!” Ismertek másfajta mesezáró formulát? Idézzétek föl!
  • Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a gamat sárkányt, a sárkányszülye bábát, a ravaszdi szegény embert – vagy amikor a sárkány a vállán viszi hazafelé a szegény embert és a véka aranyaka)
  • Milyen más sárkányos mesét ismersz?

 

Inkább nagyobbaknak (5-6. osztályosoknak:)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (a ravaszdi szegény ember, a sok gyereke, az esztenán a pásztor, a gamat sárkány, a sárkányszülye bába)
  • Hogyan jellemeznéd a mese főbb szereplőit? (külső-belső tulajdonságok)
  • Emlékszel még, miért nevezte a sárkány a szegény embert „édes bátyám” - nak?
  • Lesznek a mesében talán fura, népies, régies vagy ismeretlen szavak. Jegyezzétek le őket a mese hallgatása közben! Ha van rá lehetőségetek, hallgassátok meg újra a szóban forgó szövegrészletet! Ha nem tehetitek, kérdezzétek meg a szüleiteket, vagy nézzetek utána!
  • A fura, népies szavakat és jelentésüket írjátok le, és rendezzétek szófajok szerint külön oszlopba!  (pl. főnevek: resta - rosta, esztena – hegyi pásztorkunyhó, kujak – ököl, ustor -ostor, szilak – szálka, darabka; melléknevek: gamat – csúf, koszos, rossz, góbés, facsarintós (ész) – ravasz, csavaros; igék: elébükkent – előugrott, bétapasztom – befogom, rittyentett – csattintott, ütött (az ostorral), megejedett – megijedett, sirült egyet a sarkán megfordult, sarkonfordult stb.)
  • Biztosan ismersz már népmesékből lovagló, égitestrabló, királylányt feleségül vevő sárkányt. Mit gondolsz, ha azokkal összehasonlítod, mi volt a furcsa ebben a gamat sárkányban?
  • Hogyan viselkedik az, aki olyan, „mintha neki vóna a nagyobbik mellénye”? Mit érez az, akinek „rizeg a térgye kalácsa”?
  • Mit jelent, hogy „erőst gamat vót az a sárkány”?
  • Néhány viseletdarabot megnevez Évike a mesében. Melyek ezek? S melyik micsoda pontosan? (kucsuma, bekecske)
  • A mese meghallgatása után el tudod mondani, hogyan készült régen, házilag a sajt?
  • Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a gamat sárkányt, a sárkányszülye bábát, a ravaszdi szegény embert – vagy amikor a sárkány a vállán viszi hazafelé a szegény embert és a véka aranyakat…)

Szár­nya­ló ze­nei öt­le­tek

Május 2-án ismét izgalmas zenei kísérletnek lehetünk szem- és fültanúi, a Hagyományok Háza Népzenei inkubátor programjában, ezúttal ugyanis három tehetséges és kreatív népzenész öltöztet új köntösbe egy közismert magyar népmesét, A szorgalmas és a rest leány történetét. A Cinka triót Paár Julcsi mentorálja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!