Úti be­szá­mo­ló Lon­don­ból

Gál Boglárka múzeumpedagógus beszámolója

 

Ezúttal két napra London nevezetes múzeumait terveztem meglátogatni, melynek több oka is volt, de legfőképpen személyes indíttatás vezérelt. 2008-ban volt először alkalmam Londonba látogatni, mikoris turista módra kapcsolva végig jártam a nevezetes londoni múzeumokat. Ekkor látogattam el először a Victoria and Albert Museumba (https://www.vam.ac.uk/). A sokszínű gyűjtemény mellett az egyik állandó kiállítási teremben találkoztam először felpróbálható ruhadarabokkal (fűző és abroncs), amivel a látogatókat interaktív reflexióra ösztönözték a kiállítás megalkotói. Ekkor néprajz alapszakos egyetemi hallgató voltam, pályámat még nem teljesen láttam tisztán, de ez a kiállítási élmény olyan hatással volt rám, hogy azonnal elkezdtem keresni azt a szakterületet, ami azzal foglalkozik, hogyan lehet kiállításokat interaktív eszközökkel felruházni, hogy ezáltal a látogató élményalapú ismeretekhez jusson. Alapszakom mellé a pedagógiát választottam, majd pedig tanári diplomát szereztem, hogy végül megszerezhessem a múzeumpedagógia szaktanácsadói diplomámat is. 2008-as látogatásom gyakorlatilag életem egyik vízválasztója volt és ettől kezdve tudatosan építettem pályámat a múzeumpedagógia területe felé. Szerencsémre évről-évre volt lehetőségem visszajárni Londonba, így a Victoria and Albert Museum az egyik kedvencemmé vált. Nagy hatással volt még rám 2013-ban Hollywood Costume kiállításuk, melyben a filmtörténet nagy klasszikusaiból eredeti ruhákat mutattak be (kiállításról bővebben angol nyelven itt lehet olvasni: http://www.vam.ac.uk/content/exhibitions/exhibition-hollywood-costume/about-the-exhibition/).   

Nemhiába választottam ezt a múzeumot az Erasmus+ mobilitási lehetőségem kiemelt intézményének. Most, hogy a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyakorló múzeumpedagógusa vagyok igazán nagy izgalommal vettem fel a kapcsolatot a Victoria and Albert Museum nemzetközi programokért felelős menedzserével Evgeniya Ravtsovaval, hogy két napos látogatást megszervezzük. A lehetőségek tárháza nyílt meg és a sokféle program közül igazán nehezen tudtam válogatni, de végül úgy döntöttünk, hogy bár ez a múzeum megérne két napot is, jobbnak bizonyult, ha a látogatás második napjára más londoni múzeumokat is betervezek, így színesebb képet kaphatok a múzeumpedagógiai palettáról. Végül tehát a London Transport Museum és British Museum került még bele a programomba.

2023.04.13.

London

Izgatottan vártam, hogy odaérjek a Victoria and Albert Museumba. Nagy szeretettel fogadott Evgeniya, aki röviden ismertette az aznapi programot. Ő leginkább az irányításban, megbeszélések szervezésében segített. Első programként egy tárlatvezetésen vehettem részt, ahol az épületről, a múzeumról és az állandó kiállítások legkülönlegesebb tárgyairól kaptam információkat. Az épület főbejáratán négy alak is megjelenik. A kapu felett közvetlenül Albert, felette magasabban Victoria és két oldalt a tudás és inspiráció szimbolikus alakjai. Magát az épületet ennek a múzeumnak alapítására és a gyűjtemény bemutatására építették. Ez alkalommal a tárlatvezetésen a kiállítóterekben elhelyezett interaktivitásra, kutatásra ösztönző prezentációs formákat figyeltem meg legjobban. Több fiókos szekrény és tapintható műtárgymásolat segíti az ismeretek feldolgozását.

London

Több helyen kényelmes padok, melyeknél nagyított fotókkal teli könyvek segítik az értelmezést és vizsgálódást. Érdekes szakmai kérdést vet fel, hogy a múzeumban rengeteg műtárgymásolatot prezentálnak műtárgyként, azaz nem megtapintható, leltárba vett gyűjteményi darabként. Ezeket sok tanuló, művész másol, vizsgál, repróz. Vajon a másolatból tanulás ugyanolyan eredményhez vezethet-e, mint egy eredeti műtárgy vizsgálata? Vajon egy múzeumban kevésbé lesz értékes egy kiállított tárgy, ha az egy hiteles műtárgymásolat vagy az adott múzeum az ilyen tárgyaival inkább segíti a képzőművészeti tanulás lehetőségét? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések egész sorát lehetne még megfogalmazni a Victoria and Albert Museum hiteles másolatú Dávid szobra előtt.    

London

 Ezt követően Susan North-szal sikerült találkoznom, aki az angol divatot bemutató állandó kiállítás kurátora. Több szakmai kérdést is feszegetett. Többek között szóba került, hogy a 2012-ben megnyílt állandóra tervezett kiállítást is már elavultnak tekintik, ennek következtében 2019-ben meg is indult a kiállítási koncepció újra tervezése, újra gondolása, amit azonban a Covid-19 járvány miatt le kellett állítaniuk.

London

Ennek kapcsán mind a tárlók tartalmát, mind az információk és azok prezentációs jellemvonásait a mostani trendeknek megfelelően kívánják majd a jövőben formálni. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy az újra gondolt koncepcióba fognak-e interaktív elemek bekerülni. Határozott elképzelés, hogy együttműködve a múzeumpedagógusokkal szükségesnek találják azokat az információs eszközök beépítését, amelyekkel a látogatókat lehet aktivizálni és élményekhez juttatni. Jelenleg egyébként egy olyan tárló van, aminél ilyen beillesztésre került, mégpedig egy „Csináld magad” (DIY) kihívás lépései tölthetők be egy QR kód leolvasásával a 2020-ban a Covid-19 járvány miatt berobbant Harry Styles Cardigan-hoz (a Google segítségével magunk is elmerülhetünk ennek a kardigánnak a színes világában és jó pár elkészített darabról is találhatunk posztokat a világhálón). Na de a lényegről ne feledkezzünk meg, a QR-kód a következő oldalra vezetett, ahol letölthető a pulóver elkészítésének módja: https://www.jwanderson.com/gb/cardigan-pattern 

London

Evgeniya volt olyan kedves, hogy több kiállítás önálló megtekintéséhez szervezett belépőket, így ebéd előtt a nagyszabású Africa Fashion kiállítást (további információ: https://www.vam.ac.uk/exhibitions/africa-fashion) néztem meg. Itt leginkább olyan kérdések mentén kerestem a válaszokat, hogy miből és milyen történeteken keresztül inspirálódnak az olyan művészek, dizájnerek, divattervezők vagy akár kézművesek, akik hagyományos viseleteket gondolnak tovább és formálnak át illetve, hogy milyen módon és formában lehet kiállítást kommunikálni.

London

Ebédet követően Kthryn Box-szal találkoztam, aki az ifjúsági és családi programokért felelős osztályvezetője a múzeumnak. Rajta keresztül betekintést kaptam a szervezeti struktúrába, a munkacsoport felépítésébe, feladataiba és többek között a kiállításokhoz szervezett programok komplexitásába. A főosztály alá legalább 12 fő tartozik, akik a digitális fejlesztésektől kezdve a program kidolgozásokon át a gyakorlati megvalósításig együtt dolgoznak. Tőle tudtam meg, hogy iskolai gyerekcsoportos látogatásoknak kétféle gyakorlata alakult ki eltérően a magyarországtól. Míg hazánkban minden múzeumban a múzeumpedagógus a foglalkozásokat irányító személy, addig Angliában emellett lehetőség van az olyan önálló látogatásra is, ahol az iskolai tanárok készülnek fel a kiállításból és szervezik meg a játékosított múzeumlátogatást. Természetesen az egyéni csoportos és családi látogatókat, érzékszervi fogyatékos látogatókat különböző múzeumpedagógiában bevett gyakorlattal segítik, úgymint például a bérelhető hátizsákos eszköztár vagy a különféle múzeumi feladatlapok és kiállításfelfedezők. Mindezeket egészítik ki a tanári segédanyagok, a honlapon elérhető digitális tartalmak és játékok: https://www.vam.ac.uk/info/teachers  

LondonLondon

2023.04.15.

Az utazás második napján a London Transport Museumba látogattam el, ahol a tavaszi szünetben igazán forgalmas, családokat célzó programsorozatba tekinthettem be. Már odaérkezésemkor hosszú sorban várakoztak a gyerekes, babakocsis családok. A belépés gördülékenysége láttán elkezdtem megfigyelni a múzeum családbarát kialakítását. A fogadótérben hosszú folyosón babakocsi tároló csordultig megtelt. A gyerekek nagy örömmel sorakoztak a kiosztott menetlevél pecsételőknél. Puzzle és digitális érintőképernyő, gyerekméretű közlekedési eszközök, megmászható, megfogható, tekerhető, kihúzható, látható, hallható interkativitás jellemezte az egész kiállítóteret. Az állandó és időszaki kiállítás bejárása után lehetőségem volt megnézni egy családoknak szóló workshopot. A hospitálás alkalom volt arra, hogy az ott dolgozó munkatársakkal beszélgessek a tanítás-tanulás tevékenységének szervezéséről, a pedagógiai folyamatokról, mérés-értékelés lehetőségeiről. A worshop merőben más tanítási helyzetet mutatott számomra, mint a hazai múzeumpedagógiai gyakorlat. Míg idehaza a múzeumpedagógus irányítja a foglalkozás menetét, addig Angliában bevett gyakorlat, hogy a múzeumpedagógus inkább egyfajta irányjelző, de nem irányító.

London

A foglalkozást vezető ebben a helyzetben előkészítette a múzeumpedagógiai foglalkoztató teret, fogadta a gyerekeket szüleikkel, elmondta, hogy mi a feladat (időgép készítése újrahasznosított alapanyagokból), de ezt követően ő csak megfigyelő szerepet töltött be, helyette a szülők segítették a gyermeki kreativitás kibontakozását. Különleges és számomra motiváló volt, hogy minden gyerek kapott 10 egységnyi falapocskát, amivel gazdálkodhatott.

London

A környezetbarát elemek, úgymint papír, hurkapálca stb. egy egységért cserébe „vásárolhatók”, míg a nehezen lebomló alapanyagok (műanyag palack, gombok, fém, ragasztószalagok stb.) két egységért „vásárolhatók” így a gyerekek rákényszerültek arra, hogy csakis annyi alapanyagot szerezzenek be, amennyire szükségük van és gazdálkodjanak a „fizetőeszközükkel”.

London

Délután a British Museum következett. Itt egy tárlatvezetésen vettem részt, mely végig vezetett a legkülönlegesebb tárgyakon keresztül a múzeum kiállításain. A tárlatvezetés ideje alatt olyan szakmai kérdések jártak a fejemben, mint például, milyen szempontok mentén érdemes vagy nem érdemes tárlatvezetéskor tárgyakat kiválasztani, kiemelni, milyen szempontok mentén érdemes bemutatni azokat, a kommunikációs nehézségek (zsúfolt tér, nagy hangzavar stb.) hogyan küszöbölhetők ki hatékonyan.

London

A múzeum kiállításai ingyenesen látogathatók, azonban tárlatvezetések és appok segítségével fizetős formában lehet értékes információkhoz jutni. Ebben a múzeumban leginkább a látogatókkal való kommunikációs lehetőségeket vizsgáltam. Több helyen lehet ingyenes papír alapú térképet elvenni tárolókból, ami segíti a nagy intézmény átláthatóságát. Illetve táblákon is térképek segítik a múzeumban a közlekedést. A kiállítóterekben minden vitrinek mögött, de több helyen a tárgyakhoz kapcsolt audio guide számozása olvasható. A British Museum applikációja ingyenesen letölthető, amivel igen kevés ingyenes információ érhető el, az appon belül a bővebb tartalmakért fizetni kell. Az athéni Pantenon bemutatásánál külön termet alakítottak ki az érzékszervi fogyatékos látogatók számára, hogy tapintható maketten és márvány faragásokon keresztül juthassanak ők is múzeumi tartalmakhoz.

A kétnapos utazás igazán tartalmas múzeumi szakmai lehetőséget jelentett számomra. A múzeumi szakmai közegben eltöltött idő kifejezetten inspiráló volt, a jövőbeli munkámra motiváló hatással bírt, nem csak a megfigyelés, hanem a szakmai párbeszédek, kapcsolatok területén is. Elkötelezett vagyok abban, hogy a nemzetközi nagymúltú és elismert intézményekben tapasztalt magas színvonalú munka egy-egy apró eleme a jövőbeli munkámba is befektetődjön.

 

Erasmus_logo

 

Szár­nya­ló ze­nei öt­le­tek

Május 2-án ismét izgalmas zenei kísérletnek lehetünk szem- és fültanúi, a Hagyományok Háza Népzenei inkubátor programjában, ezúttal ugyanis három tehetséges és kreatív népzenész öltöztet új köntösbe egy közismert magyar népmesét, A szorgalmas és a rest leány történetét. A Cinka triót Paár Julcsi mentorálja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!